Page 93 - etika_2009.indd

91

Meggyőződés, világkép, világnézet

A meggyőződés egy konkrét, megalapozott, szilárd nézetre épü-lő magatartás. A meggyőződéses ember szavaival és tetteivel szű-kebb és tágabb környezete felé gyakran kinyilvánítja belső értékeit, érzéseit, amelyeket mások gondosan eltitkolnak. Végeredményben a hit is egyfajta meggyőződés, amit azonban nem tudunk bizonyítani. A hit feltétele a bizalom.

A világkép mindazon ismeretek összessége, melyet egyes ko-rok emberei a világról mondanak, leírnak. Megkülönböztetjük a hi-ten nyugvó vallásos, az érzékekre épülő művészi, és a ráción („józan észen”) alapuló tudományos/filozófiai világképet. A korszakok szerint beszélünk az ókori (antik) világképről, amelyhez a mítoszok világát is sorolhatjuk. Gondolj ötödik osztályos történelmi tanulmányaidra! Ezt követte a középkori világkép, melyről bővebben a hatodik osz-tályban tanultunk. Ebben a korszakban erősödött meg a keresztény vallás, ami meghatározta Európa világképét. Ekkor terjedt el a rene-szánsz világkép, amely egyrészt színesebbé tette a világot, másrészt az ember, a humanizmus került a középpontjába. Az újkorban a tu-dományok, a gépek, az ész hatalma következett. A világképek a 19– 20. században már torlódtak, mert a gyorsuló világ egyre több, egyre bonyolultabb tudást halmozott fel. Ez pedig az emberek szemléletét, világlátását tovább finomította.

A világnézet olyan vallásos vagy nem vallásos felfogás, amely az emberi közösségekről, a szűkebb és tágabb világról, a már nem lé-tező, vagy éppen az embert a jelenben körülvevő társadalmi rend-szerekről szól. A 19–20. században egyre többféle tudományos, de a tudománnyal ellenkező világnézet is kialakult. A 21. század (európai) embere azt vallja, hogy minden ember maga dönthet arról, melyik világnézethez igazodva éljen. Ennek ellenére az emberek nagy részé-nek nincs kiforrott, saját világnézete. Sokszor véleménye sincs szá-mos körülötte zajló dologról, mert arról nincs tapasztalata. A dolog fordítva is igaz. Sokan azt vallják magukról, hogy szilárd világnézetük van, s azt nem is titkolják. Közéjük tartoznak például korunk főszerep-lői, a politikusok, illetve a mindennapi életben járatlan (vagy kevésbé jártas) tudósok, továbbá a média gyakori szereplői, irányítói. Vélemé-nyük, döntéseik azonban hivatali rangjukból eredően, meghatározók lehetnek.

A mosolygó fiatal lány szobra is jelzi, hogy az ókori görögök szerették a szépet

A gótika és a reneszánsz egyik szép példája a belgiumi Brugge 1 városában

Magyarázd meg, mi a közös a világvallások meghatározó embere- •

itől származó gondolatokban!

Œ Szeresd embertársaidat, mint tenmagadat! (Mózes, Kr. e. 1250)

Œ Amit nem akarsz, hogy mások tegyenek veled, azt te se tedd mások-kal! (Konfucius 2 , Kr. e. 500)

Œ Tedd másokkal azt, amit másoktól elvársz, hogy veled tegyék! (Jézus, 1. század)

Mi a különbség a • hit és a hie-delemközött? Beszéljétekmeg tanári irányítással! Hogyan befolyásolják a világ- •

nézetünket a politikusok, a tu-dósok és a média szereplői? Mondj mindegyikre egy-egy példát!

1 ejtsd: brühe

2 Konfucius (konfúciusz; Kr. e. 551–479): kínai filozófus

etika_2009.indd 91 etika_2009.indd 91 12/11/09 12/11/09