Page 35 - AP082102_kesz_konyv

Elemezd a rajzokat! Hol helyezkedik el az érzékelôszerv? Hol található a beavatkozószerv? Mit változtat a beavatkozószerv melegvíz-fûtés esetén? Családi ház fûtése esetén melyik megoldás a kedvezôbb? Nálatok vagy ismerôseiteknél milyen módot alkalmaznak?

Az információ forrása alapján két irányítási csoportot különböztetünk meg:

• A zárt hatásláncú rendszerben az irányított jellemzô állapotáról szerzett információval változtatjuk meg az irányítási folyamatot. Ezt a mûveletet szabályozásnak nevezzük.

• A nyílt hatásláncú rendszerben a beavatkozás nem az irányítottról kapott információ eredménye. Ez a mû-velet a vezérlés.

A szabályozás során egy alapjelet kell felvenni, melynek segítségével állítják elô a rendelkezôjelet. Az alapjel (= beállítójel) szerint lehet a szabályozás: értéktartó, követô és idôterv.

• Az értéktartó szabályozásnál az a cél, hogy a külsô zavaró hatások ellenére állandó értéken tartsuk az irányított jellem-zôt. Például a hûtôszekrény szabályozása.

• A követô szabályozásnál az irányított jellemzônek követnie kell az idôben változó alapjelet. Például kerámiaégetô ke-mence felfûtésének szabályozása.

• Idôterv szabályozás esetén az alapjel egy megadott program (menetrend) szerint változik. Így mûködik például a má-solómarógép.

A vezérlés során a beavatkozószervet beavatkozójellel kell ellátni. Ezt a jelet a vezérlôberendezés adja. A ve-zérlôberendezés mûködése alapján lehet: idôterv, lefutó és követô.

• Idôvezérlés esetén a beavatkozást az idô vagy az idôtôl függô program befolyásolja. Ezt idôtervtárolón, például prog-ramhengeren vagy lyukszalagon állítjuk be.

• Lefutó vezérlésnél a folyamat egyes szakaszai csak akkor kezdôdnek meg, ha az elôzô mûveletek már lejátszódtak. Ilyen például az állandó keverési arányt biztosító adagolók vezérlése. Fô szerve a feltételtároló.

Az idôvezérlést és a lefutó vezérlést programvezérlésnek is nevezzük.

• Követô vezérlésnél a beavatkozószerv a vezetôjeltôl függô parancsot kap, és a folyamatot a kívánt irányba befolyásol-ja. Fô szerve a vezetôszerv. Így mûködik például a közvilágítás, amelyet sötétedésre kapcsoló automatika vezérel.

A szabályozás és a vezérlés között az a lényeges különbség, hogy a szabályozásnál az irányított szakasz kimene-te visszahat a bemenetre, tehát a folyamat egy zárt rendszerben megy végbe. A vezérlés esetében az irányítási fo-lyamat egyirányú. A beavatkozás külsô jel hatására megy végbe, és a részmûveletek nyitott rendszert képeznek.

Elemezd a fenti szempontok alapján a következô rendszerek irányítását: kukta, ébresztôóra, különféle közleke-dési lámpák, automata mosógép, szürkületkapcsoló, négyütemû motor!

A modern ébresztôóra elektronikus mûködte-tésû szerkezet. A mûködéshez az energiát „ce-ruzaelem” biztosítja. Ha az ébresztési funkció be van kapcsolva és a beállított idô bekövetke-zett, a csengô-sípoló üzemmód aktivizálódik. A halk sípolás addig tart, amíg le nem nyom-juk az óra tetején lévô nyomógombot. Öt perc múlva megismétlôdik a jelzés, de a hangerô növekszik. Ismét lenyomjuk a nyomógombot. Mindaddig tart a szakaszos ébresztési folya-mat, amíg a hátlapon lévô kapcsolóval ki nem kapcsoljuk a sípoló üzemmódot.

Hogyan mûködhet az óra? Digitális vagy analóg a mûködés/kijelzés?

Ellenőrizd tudásodat! Miért kell irányítani a rendszereket? Milyen részműveletekből áll az irányítás?

Érzékelô

Szabályzó-berendezés

Szabályzó-berendezés

Érzékelô

33