jelöli.
Képlettárakban találkozhattok a következő jelölési móddal is: ¯ =
!
=1
.
A számlálóban szereplő matematikai kifejezést (
!
) szummának nevezzük, és
mindig valaminek az
összegzését
jelenti. Rövid megfogalmazása lehet egy hosz-
szú összegnek. Például
7
"
=3
2
azt jelenti, hogy az betű helyére egymás után
3-at, 4-et, 5-öt, 6-ot, majd 7-et helyettesítünk, és ezeket összeadjuk:
7
"
=3
2
= 3
2
+ 4
2
+ 5
2
+ 6
2
+ 7
2
.
A kifejezést így olvassuk ki: „szumma négyzet, megy 3-tól 7-ig”. A szumma
alatti kifejezés tehát azt jelenti, hogy a szumma utáni képletben melyik betű
helyett (jelen esetben az ) melyik
egész számot
kell először behelyettesíteni.
A szumma tetején szereplő szám pedig azt jelenti, hogy melyik
egész számot
kell utoljára berakni a betű helyére.
Számítsuk ki külön-külön mind a két adatsokaság átlagát! Mivel – szerencsére
delkezésünkre áll a gyakorisági táblázat, a 164 cm-es adat háromszori ismételt
adása helyett számolhatunk 3
·
164-gyel is. Ez meggyorsítja számolásunkat.
¯ = (160 + 162 + 3
·
164 + 165 + 2
·
166 + 167 + 2
·
168 + 3
·
169 + 2
·
170 + 5
·
+ 172 + 2
·
173 + 4
·
174 + 5
·
175 + 7
·
176 + 2
·
177 + 178 + 179 + 182 + 2
·
183
+ 187 + 189) : 50 = 8658 : 50 = 173 16
¯ = (162+165+3
·
167+170+171+173+2
·
174+2
·
175+4
·
176+4
·
177+5
+8
·
179+2
·
180+3
·
181+182+183+184+4
·
185+187+188+189+2
·
190)
= 8910 : 50 = 178 2
A sorozásnál vizsgált adatok alapján 1930-ban a 18 éves férfiak átlagmagassága
rel volt kevesebb, mint 1988-ban.
2. példa
A 9. c osztályban a lányok táblázatba gyűjtötték a testmagasságukat, majd ki
tották a magasságok átlagát.
TEX 2013. június 30. –
(11. lap/230. old.)
∗
Matematika 9.
∗
(12ST)
C
M
Y
K
230