Basic HTML Version
MAGYAR NÉPMŰVÉSZET
Nagykun asszony kisbundában Nagykun fér subában, Karcag
A magyar népművészet a parasztság tájegységenként különböző
művészeti tevékenységét foglalja magába. Tágabb értelemben a
nép művészetének minden területét tartalmazza, tehát ide tarto-
zik a költészet (ballada, mese, monda), a zene (dalok, hangszeres
zene) és a tánc. Szűkebb értelemben a nép tárgyalkotó és díszítő
tevékenységét értjük népművészet alatt. Az alkotók nem tartot-
ták magukat művésznek. A megrendelésre dolgozó embereket
mesternek, a kiemelkedően ügyes mestereket pedig specialisták-
nak nevezték, akik nemcsak másoltak, hanem új variációkat és
mintákat is létrehoztak (pl. Rajczy Mihály fazekasmester Me-
zőcsáton).
A népművészeti tárgyakat különböző szempontok szerint csopor-
tosíthatjuk: ünnepi, hétköznapi és jelképes értelmű tárgyak. Az
ajándéknak szánt tárgyakat néha olyan gazdagon mintázták,
hogy eredeti szerepüket elvesztve csak dísztárgyként funkcionál-
tak (pl. a dúsan faragott kapatisztító vagy a mosáshoz használt
sulykolófa).
A tárgyak műfaj (anyaguk, funkciójuk, készítési technikájuk) sze-
rinti csoportosítása: építészet, faragás, hímzés, fazekasság, fonás-
szövés, kovácsolás, bőrmunka stb.
Magyarország néprajzi tájegységei: 1. Alföld (nagykunok, kis-
kunok, jászok, a Hajdúság népe), 2. Északi-középhegység (paló-
cok, matyók, Hegyalja népe), 3. Dunántúl (Őrség, Göcsej, Ormán-
ság, Sárköz, Mezőföld, Rábaköz, Hanság, Szigetköz, Somogy).
A határon túli magyarság néprajzi tájegységei: 1. Erdély – Szé-
kelyföld (Csík, Háromszék, Udvarhelyszék, Marostorda, Marosszék,
Háromszék, Kézd), Kalotaszeg, Torockó, Mezőség, Csángóföld
(moldvai és bukovinai magyarok), Szilágyság, Fekete-Körös völ-
gye; 2. Kárpátalja – Tiszahát; 3. Felvidék – Csallóköz, Zoborvidék,
Medvesalja; 4. Délvidék – Drávaszög, Bácska, Bánát.
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 109
8/2/13 12:46: