Basic HTML Version
11
a reneszánsz idején önálló műfajjá vált a szobrászat. a művészek az
antik szobrok szépségét, harmonikus arányait tekintették példaképnek.
Nagy hangsúlyt fektettek a részletek élethű kidolgozására, ezért előtér-
be került a természet és az emberi test tanulmányozása. a látott forma
jellegzetességeit bemutató tanulmányok célja a valósághű ábrázolás
és a térbeliség érzékeltetése volt. Szívesen örökítették meg a meztelen
test szépségét, gyakran még a bibliai alakokat is ruhátlanul mutatták be
(ádám, Éva, Dávid).
Szobrászat
Ádám és Éva története:
ádám teremtése. Bűnbeesés.
Éva teremtése. Kiűzetés a Paradicsomból
József története:
Józsefet eladják a testvérei. a gabona
begyűjtése. az ezüstserleg felfedezése. József elárulja
kilétét testvéreinek
A reneszánsz szobrászat fejlődésében döntő jelentőségű a renzei
keresztelőkápolna három bronzkapuja. Az első kaput még a tre-
cento idejében Andrea Pisano (piszáno) tervezte. 1401-ben a -
renzei kereskedők céhe pályázatot írt ki a keresztelőkápolna má-
sodik bronzkapujának elkészítésére. A pályázat témája
Izsák
feláldozása
volt. Ghiberti harmonikus, újszerű vonásokat mu-
tató kompozíciója nyerte meg a pályázatot a bírálóbizottság egy-
hangú döntése alapján. Az ő kompozíciója felelt meg leginkább
a pályázat szigorú követelményeinek (a Pisano-féle négykaréjos
keret megtartása, a bibliai események hiteles bemuta-
tása és a szereplők élethű megfor-
málása). A bal felső karéjtól a
jobb alsó karéjig átlósan futó
szikla két részre osztja a jelenetet
úgy, hogy elkülöníti egymástól a
fő- és mellékszereplőket. Az ala-
kok megformálása antik hatásra
utal, a testtartás és a ruharedők
dekoratív vonalai még a gótikus
stílus jellemzői. A jobb felső sarok-
ban erős rövidülésben megjelenő
angyal már a reneszánsz térábrázo-
lás törekvését mutatja.
Lorenzo Ghiberti
(lorenco giberti; 1378–1455):
A Paradicsom kapuja – „Porta del
Paradiso”
(1425–1452), aranyozott bronz, a firenzei keresztelőkápolna keleti kapuja
A renzei keresztelőkápolna harmadik kapujának megtervezésére 1425-ben kapott megbízást
Ghiberti. A téma az Ószövetség jeleneteinek bemutatása volt. A kapu újszerű megoldása elismerést
váltott ki a kortársak körében, még Michelangelo is megcsodálta a művet, majd elnevezte
A Paradi-
csom kapujá
nak. A korábbi két kapun még sem Pisano, sem Ghiberti nem alkalmazta a perspektíva
eszközeit. A harmadik kapun már úgy érzékeltette a térmélységet Ghiberti, hogy a közelebbi alako-
kat nagyobbra és a keret aljára, a távolabbiakat kisebbre és a keret felső területére helyezte.
Az Ószövetség történetét 10 domborműbe sűrítette, de egy keret több jelenetet is magába foglal.
Különböző térmélységekkel érzékeltette az egymás után megtörtént eseményeket, amelyek így el-
különülnek egymástól. A dombormű alsó része kiáll a keretből (magasrelief), itt láthatók az előtér
nagyobb méretű szereplői. A középső és a felső részek domborúsága fokozatosan csökken (lapos-
relief). Ezzel a technikával – a perspektivikus ábrázolás újszerű módszerével – a lapos felületen
háromdimenziós tér hatását lehetett elérni.
Lorenzo Ghiberti:
Izsák feláldozása
(1401–1402),
aranyozott bronz
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 11
8/2/13 12:41: