12
A középkorban a szobrászat fő feladata az épületek díszítése volt,
ezért a szobrok kompozíciója az építészeti környezethez alkal-
mazkodott. A
késő gótika
idejéből ismerünk már néhány
sza-
badon álló körplasztikát
is (pl. a kolozsvári Márton és György
bronzból öntött Szent György-szobra), de még a korai reneszánsz
időszakát is a megrendelésre készült, templomfülkékben elhelye-
zett szobrok jellemzik az egyre több szabadon álló körplasztika
mellett.
Lovas szobrok
a reneszánsz művészek az ókori alkotásokat (diadalívek, szarkofágok,
körplasztikák) tekintették példaképnek. az antikvitáshoz való visszaté-
rést jelezte a lovas szobrok iránti igény feléledése. Szerencsére a bronz-
öntés technikája nem merült feledésbe, de mégis nagy kihívást je-
lentett Donatello és Verrocchio (verokkió) számára, amikor megbízást
kaptak a lovon ülő zsoldosvezér alakjának megmintázására.
erasmo de’ Narni, vagyis
Gattamelata
(„hízelkedő macska”) a velencei
köztársasághoz tartozó Padova hadseregének zsoldosvezére volt. a szo-
bor készítése előtt Donatello különböző ókori lovas szobrokat tanulmá-
nyozott, de a kiindulópontot valószínűleg Marcus aurelius római ko-
ri lovas szobra adta (mellső lábát emelő ló, oldalra fordított fej, a vezér
megemelt jobb keze). az ókor óta még nem alkottak ilyen nagyméretű,
mindenépítészeti kötöttségektőlmentes, bronzból öntött lovas szobrot.
amagastalapzatonállólóéslovasatökéletes,harmonikusegységetalkot.
a reneszánsz zsoldosvezért a római császárok páncéljába, kar- és láb-
szárvédőjébe öltöztette, és egy tetterős, határozott férfiként mutatta
be. Pálcája és kardja éles átlóval metszi a környező teret és a ló tömegét.
a szobor látványa alapján egy győztes hadvezér képe jelenik meg előt-
tünk, pedig Gattamelata inkább sikertelen csatáiról volt híres. a szobrot
a hadvezér fia rendelte, aki sikeres, határozott vezérként szerette volna
megörökíttetni apját.
1.
2.
3.
1476-ban Verrocchio kapta a megbízást, hogy készítse el
Colleoni
lovaskapitány bronz szobrát. Természetesen első feladatának a zsol-
dosvezér életének megismerését tartotta, hiszen csak így tudta hi-
telesen megformálni az alakját.
Verrocchio alaposan ismerte a ló anatómiáját és mozgás közbeni
változását, ezért életszerűen, természetes egységben tudta ábrázol-
ni a büszkén ülő vezérrel együtt. a vezér feszes tartásban, jobb vál-
lát kissé hátrahúzva, határozottan vezeti lovát; megjelenése minta-
ként szolgálhatott a hadserege számára. az arányok kialakításakor a
szobrász figyelembe vette a perspektívát és azt a tényt, hogy a szo-
bor magas talapzaton áll.
Donatello
(1386–1466):
Gattamelata lovas szobra
(1447–1453), bronz, 3,4 méter, Padova
1.
Marcus Aurelius,
4,3 méter (2. századi római bronzszobor)
2. Donatello:
Gattamelata,
3,4 méter
3. Verrocchio:
Colleoni zsoldoshadvezér,
4 méter
Kolozsvári Márton és György:
Szent György
és a sárkány
(1373), bronz, Prága, gótikus szobor
Andrea Verrocchio
(1435–1488):
Colleoni
zsoldosvezér lovas szobra
(1483 körül), 4 méter magas, Velence
Colleoni Bartolomeo (1400–1475)
itáliai condottiere (zsoldosvezér) Nápolyt,
Velencét és Milánót szolgálta. 1454-ben
Velence főkapitánya lett. Vagyonát vég-
rendeletében jótékony célokra hagyomá-
nyozta, az egyetlen kikötése az volt, hogy
szobrot emeljenek emlékezetére
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 12
8/2/13 12:41: