Basic HTML Version
119
Suba (bunda)
A juh szőrös bőréből készült, ujjatlan, palástszerű öltözék. A bo-
káig érő, több bőrcikkelyből (5-7, néha 12-24 darab) szabott fel-
sőruhának a viselete a 19. században virágzott. Viselője, hasz-
nálati célja, szabása és elkészítésének módja szerint
megkülönböztettek juhászbundát, kocsiravaló subát, asszony-
subát és ünneplő subát. Ez utóbbit akkor vették fel, amikor
templomba mentek. Az ünneplő suba felületét színes bőrráté-
tes kompozícióval és szűcshímzéssel díszítették. Kiterített pa-
lástja aljának a kerülete 4–6 m, hossza 120–130 cm között vál-
tozott, és a fődísze a félkör alakú válltányér-virágozás volt. Az
ünneplő subát mindig selymes fürtű, a kikészítés után bárso-
nyos tapintású báránybőrből, míg a juhászbundát 6-8 zsíros ürü
(herélt juh) mosatlan bőréből varrták.
A juhászok által hordott suba egyetlen díszét az egész, fekete
báránybőr kacagánygallér adta. Az asszonysubát is a fekete pré-
mes báránybőrgallér tette jellegzetessé, amelyet kb. 25 cm
szélességűre hagytak, és fodros vagy levarrott megoldással ké-
szítettek. A suba az első világháború után ment ki a divatból.
A népviselet jellegzetes darabjai
Cifraszűr
a szűrnek kettős jelentése van, egyrészt magát az anyagot, a
szűrposz-
tót,
másrészt az abból készült
kabátféle
ruhát is jelöli. Szabását tekintve
kezdetben kizárólag egyenes, derékszögű, később rézsútos, majd íves
darabokból állt. főbb részei: az eleje, az oldala, a négyszögletes – az alsó
sarkaiban kis koronggal (ún. csücskővel) ellátott – gallérja, az ujja és az al-
ja. a szűr felületét szegéssel, posztórátéttel és hímzéssel díszítették. a szűr-
varrás központjai közül Veszprém, Debrecen és Nagyvárad emelkedett ki.
a 19. században az egyre gazdagodó,
dús díszítettség
miatt a szűröket
cifraszűrként kezdték emlegetni, melyeket a hímzés alapján, vidékenként
különböztettek meg (pl. dunántúli, hajdúsági, bihari, erdélyi cifraszűr).
a Dunántúlon és a palócoknál az ujjakat befenekelték (bevarrták), és
zsebként – mindenféle apró holmit beletéve – használták.
a cifraszűrnek a lánykérésnél nagyon fontos szerepe volt, ugyanis azt
a legényt, akinek „kitették a szűrét” a ház elé, nem tartották kívánatos
kérőnek. Ha viszont az előző este „ottfelejtett” szűrt a benti fogasra
akasztották fel, akkor a tulajdonosa már bátran udvarolhatott.
Ködmön
a nők és a férfiak által egyaránt hordott – a fürtös szőrű rackajuh vagy
kecske szőrmés bőréből készült – kabátszerű ruha viselete a 16. és
17. században volt a legnépszerűbb, de később is jellemző maradt.
Szabását tekintve három (eleje, háta és ujja) részből tevődött össze,
hossza pedig vidékenként és fajtánként változott, a deréktól a boká-
ig érőkig. a derékba szabott, rövid fodorral toldott típusát
bekecs-
nek,
míg a térdig érő, dísztelen, egyenes szabásúakat
dakunak
nevez-
ték, de Kalotaszeg környékén
kozsoknak,
máshol
kozsunak
is hívták.
a női ködmönöket gazdagon díszítették: színes irhákkal (bőrrátétekkel),
bojtokkal, hímzéssel és prémezéssel. az irhából (bőrből) kivágott indás
motívumok egyre nagyobb felületet (a bekecs hátát és ujjait) borítottak
be. a 19. században az irhadíszítést lassan a selyem-, majd a gyapjúfo-
nallal történő ún.
virágozás
váltotta fel. a ködmön a lányok kelengyéjé-
nek elengedhetetlen darabja volt.
Hímzett hátú és gallérú cifraszűr,
Berettyóújfalu,
Bihar megye
A szűr kizárólag fér viselet volt. Mindig panyókára vetve hordták,
azaz nem bújtak bele az ujjába, csak a vállukra terítették. Az elöl lévő
díszes szíjcsat akadályozta meg, hogy leessen róluk.
Hortobágyi csikós
cifraszűrben
Kisbunda,
Debrecen, Hajdú megye
Ködmön,
Hild, Somogy megye
Guba
Kétféle jelentéssel bír: egyrészt magát a gyapjúszőttest mint
alapanyagot, másrészt az abból készült ujjas kabátot jelöli. Főbb
jellegzetességeit a szövéstechnikája és szabása adja. A kabát
többnyire olyan durva gyapjúszövetből készült, amelynek szá-
lai közé a szövés közben gyapjúfürtöket szorítottak. A fürtök mi-
att a kész guba egy kifordított subához hasonlított. Amikor meg-
szőtték a gubavásznat, levették a szövőszékről, majd folyóvízbe
áztatva tömörítették (kallották) a szálait. Ezt követően késsel ki-
szabták. Végül kivágták a nyakrészt, majd az ujjakat is a helyére
varrták. A kész gubát kerekded formájúra tömörített, piros posz-
tóval gallérozták. Elöl ún. szemekkel díszítették.
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 119
8/2/13 12:46: