Basic HTML Version
118
A szövés és a hímzés mestersége
a fonást követő egyik legősibb mesterség a szövés, amely két (vagy
több) fonalcsoport derékszögű keresztezése, aminek következtében
síklapú textília – a szövet – keletkezik. a szövet hosszában elhelyezke-
dő szálakat láncfonalaknak, míg a keresztező szálakat vetülékfonalak-
nak nevezik. ezek kereszteződéseinek változatossága teszi lehetővé a
szövetek mintázását.
a szövés elengedhetetlen és legfejlettebb eszköze a szövőszék, amely
a láncfonalak helyzete szerint lehet álló (ekkor a lánc függőleges) vagy
fekvő (ekkor a láncfonalak vízszintesen haladnak). Működéséhez alap-
vetően öt dolog szükséges:
1.
lánchenger:
erre – egymással párhuzamosan – tekerik fel az azonos
hosszúságúra vágott láncfonalakat;
2.
nyüstök:
feladatuk a szálak váltakozásának, lefelé és felfelé való moz-
gásuknak a biztosítása;
3.
borda:
funkciója az, hogy a vetülékszálakat a szövethez szorítsa;
4.
szövethenger:
a kész szövetet erre tekerik fel;
5.
vetélő:
független ugyan magától a szövőszéktől, de a vetülékfonalat
tárolja, és a láncfonalak közötti átjutását valósítja meg.
a paraszti szóhasználatban gyakran
varrásnak nevezett hímzés
nem
más, mint a szöveteket és a bőröket díszítő eljárás. a magyar népmű-
vészetben kiemelkedő szerepet kapott, az öltözeteket (pl. főkötőket,
kötényeket, ingeket stb.) és a háztartás szőtteseit (pl. lepedőszéleket,
párnahéjakat, abroszokat, komakendőket) egyaránt jellegzetessé tette.
a felhasznált alapanyag és a hímzés készítőjének neme szerint meg-
különböztetnek ún.
vászonhímzéseket,
amelyeket lenre, kenderre, pa-
mutvászonra vagy gyolcsra varrtak, főként a nők; és ún.
szűrhímzéseket,
melyeket bőrre vagy posztóra készítettek. a szűrhímzés mesterségét
leginkább a férfiak művelték, akik szűcsmintakönyvből másolt motívu-
mok alapján dolgoztak.
a hímzések az öltéstechnikájuk szerint a következő csoportokba sorol-
hatók:
laposöltéses, keresztöltéses, hurok-
és
láncöltéses, átcsavará-
sos
és
szálvonásos technika.
a keresztöltéses technikának, azon belül
is a szálánvarrott öltés alkalmazásának szép példája az itt látható
ábra-
hámos hímzett párnavég,
amely bibliai témát jelenít meg. a szimmet-
rikus mintaszerkesztésnél ábrahám és Izsák végletekig leegyszerűsített
alakja tükörképszerűen ismétlődik.
Táblás, vörös-fekete gyapjúszőttes
Sóváradról,
58 cm, Budapest, Néprajzi Múzeum
Lepedőszél hímzett rozettái,
lapos-, szár-, hurok-,
lánc- és zsinóröltéssel varrva, 42 cm, Buzsák, Somogy
megye, Budapest, Néprajzi Múzeum
Bíborvég
(a selyemfátyol szélére varrt vászoncsík)
részlete,
lenvásznon selyemhímzéssel, 10 cm, Sárköz,
Tolna megye, Budapest, Néprajzi Múzeum
Ábrahámos hímzett párnavég
Csík megyéből, Buda-
pest, Néprajzi Múzeum
Lánchenger
Nyüstök
Borda
Szövethenger
Vetélő
A szövőszék részei
Irányítóhenger
1. Elevenítsétek fel Ábrahám áldozatának – az
Ószövetségből
ismert – történetét!
2. Gyűjtsetek népművészeti díszítőmotívumokat ruhaneműkről! Tervezzetek a magyar népi
hímzésmintákon alapuló, de korunkhoz is illő kompozíciót, színbeli és formai „átírással”!
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 118
8/2/13 12:46: