Basic HTML Version
117
Szécsénytől nem messze, a Cserhát belsejében fekvő Hollókő a paló-
cok egyik legjelentősebb települése. a
Hollókői Múzeumfalu
élő te-
lepülés, ami azt jelenti, hogy fehérre meszelt, kőlábazatos, csonkakon-
tyos, fatornácos házait ma is lakják, és ezekben a műemlék épületekben
működnek a különféle közintézmények (pl. posta, orvosi rendelő, pol-
gármesteri hivatal) is. az 1909-es tűzvészben az ófalu megsemmisült.
az újjáépítését úgy oldották meg, hogy a tűzvész előtti állapotok-
nak megfeleljen, vagyis megmaradjon a régi 18–19. századi település-
szerkezet.
a hollókői
palócok
a
hadas
hagyományokat követve osztatlan sza-
lagtelkeken építették fel az általában háromosztatú (szoba-konyha/pit-
var-kamra), elöl és oldalt ambitussal (faoszlopos tornáccal) övezett, szin-
tén az utcafrontra nyíló pincével rendelkező parasztházaikat, továbbá
az udvaron álló ólakat és fészereket. a nagyobb állatok tartására szolgá-
ló pajtákat a falu szélén, az ún. pajtásárokban helyezték el.
a palóc bútorok jellegzetes darabjai a sarokba állítható, karos lócák
(padok), a faragott és festett ágyak, a szekrények, a ládák és a nagyfió-
kos, terpeszlábú asztalok voltak, melyek más használati és dísztárgyak-
kal együtt az eredeti elrendezésben tekinthetők meg. Hollókő kiemel-
kedő fontosságát az uNeSCO is elismerte, amikor 1987-ben
„A világ
kulturális és természeti örökségének része”
címmel tüntette ki.
a
Göcseji Falumúzeum
zalaegerszeg központjától nem messze,
a zala folyó egyik holtága mellett található. a múzeum területén a pa-
rasztházakat, a gazdasági épületeket, a templomot, a kovácsműhelyt
és a malmot az eredeti helyén hagyott Hencz-féle vízimalom köré épí-
tették fel. az elrendezésüket úgy alakították ki, hogy egy 19. századbeli
göcseji falura emlékeztesse a látogatókat. az épületegyüttes összesen
40 épületből áll, amelyet 22 zalai településről szállítottak a helyszínre.
a múzeum területéhez tartozik a
Finnugor Néprajzi Park
is, amely a
finnugor népek lakóházait, gazdasági és szakrális épületeit, eszközeit és
népviseletét mutatja be.
A hollókői római katolikus templom
(1889)
A templomról szóló írásos dokumentumot már 1343-ból találunk,
de ez a középkori templom a 16. századi török hadjáratok során el-
pusztult. A most is látható épületet, a faluképet oly meghatározó
gúlasisakos fatornyával együtt a 19. század végén emelték. A be-
rendezései közül a Felvidékről származó 17. századi pietàszobor,
egy lobogóbetét és egy corpus (Krisztus megfeszített testét ábrá-
zoló szobor) érdemel említést.
Budafai szoknyás harangláb
(1888), zalaegerszeg,
Göcseji falumúzeum
Festett házoromzat.
a Göcseji falumú-
zeum több olyan házat is őriz, amelynek
csak az oromzatát sikerült megmenteni.
ezeket utcaszerűen állították ki
Kalócfai széles csonkakontyos ház,
zalaegerszeg, Göcseji falumúzeum
Kávási festett oromzatú boronaház,
zalaegerszeg, Göcseji falumúzeum
Henz-féle vízimalom,
zalaegerszeg, Göcseji falumúzeum
Palócok:
Magyarország északi részén, zömmel Nógrád megyében
élő népcsoport. Jellegzetes az építészetük, a viseletük. A Palócföldön
belüli viseleti csoportok (pl. bujáki, hollókői, kazári, őrhalmi, rimóci)
ruházata falvanként és vagyoni helyzet szerint eltéréseket mutat.
Hadas:
Az egymással rokonságban lévő családok neve volt a
had
.
A hadas az egy udvaron, közös konyhán együttmaradt, több felnö-
vekvő nemzedéket jelentette.
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 117
8/2/13 12:46: