Basic HTML Version
116
A magyarországi skanzenek története
Minden nemzet büszke a hagyományaira, kulturális értékeire, és meg-
próbálja megőrizni azokat az utókor számára. a skanzeneknek (falumú-
zeumoknak) kiemelt szerep jut ebben a hagyományőrző, értékmegóvó
tevékenységben. Magyarországon az 1960-as évektől kezdve sorra jöt-
tek létre az állandó szabadtéri néprajzi múzeumok. Hogy a teljesség
igénye nélkül csak a legjelentősebbeket említsük, ilyen volt például
• 1967-ben a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szentendrén,
• 1968-ban a Göcseji Falumúzeum Zalaegerszegen,
• 1973-ban a Vasi Múzeumfalu Szombathelyen,
• 1979-ben a Sóstói Múzeumfalu Nyíregyházán,
• 1980-ban a Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény,
• 1985-ben az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Szabadtéri
Néprajzi Gyűjteménye.
Köztük a legnagyobb (55 hektár) területű, a legtöbb néprajzi egységet
és tárgyat bemutató múzeum a
szentendrei,
amelynek építési mun-
kálatai még ma is folynak. az eredetileg tervezett 10 tájegységből a
Fel-
ső-Tisza-vidék,
a
Nyugat-Dunántúl,
a
Dél-Dunántúl,
a
Bakony
és a
Ba-
laton-felvidék,
a
felföldi mezőváros,
az
észak-magyarországi falu
és
a
Kisalföld
templomai, házai, gazdasági épületei már elkészültek a Mán-
dokról áttelepített görög katolikus templommal együtt, de a
Közép-Tisza
-vidék
és az
alföldi tájegység
még nem teljesen, az erdélyi és a 20. szá-
zadi falu tájegysége pedig tervbe van véve.
a látogatók a különböző fesztiválok, kézműves foglalkozások, a jeles
napokhoz szorosan kapcsolódó rendezvények során a gyakorlatban is
kipróbálhatnak egy-egy régi népművészeti technikát (pl. a kékfestést, a
fafaragást, a kosárfonást, a szövést vagy a tojásfestést), így közvetlenül
megismerhetik, felfedezhetik néphagyományunk gazdag tárházát.
Kisalföldi utcarészlet
(Kisalföld tájegység), Szentendre
A múzeumi tájegység két szemközti házsorának épületei határozot-
tan eltérnek egymástól: az egyik oldalon téglából épült, módos há-
zak, míg a másik oldalon szerényebb, földfalú, nád- és zsúpfedésű
épületek sorakoznak.
Botpaládi lakóház,
felső-Tisza-vidék
A mándi református templom és a nemesborzovai harangláb
(felső-Tisza-vidék
tájegység), Szentendre
A skanzenbe áttelepített templomot eredetileg 1585-ben építették késő gótikus stílusban. A kívül-
belül fehérre meszelt fatemplom 12 méter magas, 16 × 7 méter alapterületű, talpas-favázas szerke-
zetű. Meredek tetőszerkezetét fenyőzsindely fedi. Reneszánsz hatást mutat a sík mennyezet kazettás
díszítése. A tölgyfából épült harangláb karcsú tornyát galéria és négy atorony veszi körül.
Milyen tevékenységhez, illetve foglalkozáshoz kapcso-
lódnak a jobb oldali képek? Ezek közül napjainkban me-
lyik őrizte meg leginkább a hagyományokat, az ősi mód-
szereket?
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 116
8/2/13 12:46: