Basic HTML Version
131
az angliai
Arts and Crafts
(ártsz end kráftsz; Művészetek és Mestersé-
gek) mozgalom
William Morris
(viljem morisz; 1834–1896) vezetésével
indult útjára. Legfontosabb törekvésük a kézművesség magas színvonalú
újjáélesztése volt, melynek érdekében a középkori hagyományokhoz és
motívumkincsekhez nyúltak vissza.
Morris építész barátjával, Philip Webb-bel (filip vebb; 1831–1915) kö-
zösen tervezte a mozgalom emblémájává vált
Vörös házat.
a letisztult
formavilágú, vörös téglából épített lakóház a hagyományos vidéki épí-
tészeti megoldásokat tükrözi. Valójában nem is külsőleg hozott forra-
dalmian újszerűt, hanem abban a gondolkodásmódban, ahogyan az
épületet szerves egészként kezelte. az épületbelsőben minden egyes
részletet, bútort, használati és dísztárgyat, tapétát, drapériát gondosan
megterveztek, valamint összehangolták stílusukat. a berendezés elké-
szítésére Morris iparművészeti munkaközösséget alapított – 1861-ben
ugyanazokkal a tagokkal létrehozta a híres Morris & Co. Társaságot. Cé-
ge nemcsak belsőépítészettel foglalkozott, hanem különböző bútoro-
kat, üvegablakokat, tapétát, kerámiát, hímzéseket, szőnyegeket és tex-
tíliákat is forgalmazott.
az angol építész,
Charles Rennie Mackintosh
(1868–1928) által ter-
vezett
Glasgow-i
(glázgói)
Szépművészeti Iskola
épülete is kiváló példá-
ja az új törekvéseknek. az iskola első épületszárnya 1897 és 1899, míg
a második 1907 és 1909 között került kivitelezésre. Mackintosh az aszim-
metrikus főhomlokzat bejáratát a középtengelyhez képest kicsit odébb
helyezte el. ettől a főbejárattól jobbra és balra különböző osztású, ha-
talmas méretű ablakokkal tagolta a falat, hogy a műtermeket megfe-
lelő világossághoz juttassa. Mind az épület külsejét, mind a belső te-
reket szigorú geometrikus rendszerben alkotta meg, melyeket viszont
oldott a részletek íves, organikusabb formaképzésével. a kovácsolt-
vas díszek, lámpák finom hajlításain különösen érezhető a szecessziós
vonalvezetés. a nyersanyagokat (a téglát, az üveget, a vasat) a maguk
természetességében használta fel, nem takarta, burkolta vagy fedte.
a belső termek közül szépségével, egységes forma- és mintaképzésé-
vel a könyvtár emelkedik ki. akárcsak a műtermeknél, a világítást itt is
hatalmas, 8 méter magas ablakok segítségével oldotta meg. ezt a mes-
termunkáját tekintik Mackintosh fő művének, talán azért, mert hatásá-
ban megőrizte a skót kastélyok évszázados hagyományait, ugyanakkor
megfelelt kora modern kihívásainak is.
az art nouveau nagy hatású belga építésze,
Victor Horta
(viktor horta;
1861–1947) a brüsszeli
Tassel
(tásszel)
-házban
olyan újszerű építészeti
megoldásokat alakított ki, amelyek megrendelések sorát hozták el szá-
mára. a lépcsőházba és a hallba helyezett vas tartóoszlopokat nem
fedte el téglával és vakolattal, hanem fantasztikus növényi motívummá
formálta őket. az oszlopfők pálmalevélmintáit a mennyezetre és a pad-
ló mozaikjára festve ismételte meg. a lépcső kovácsoltvas korlátját is te-
kergő-kanyargó vonalakból, indákra emlékeztetően szerkesztette meg,
gondosan ügyelve a belső tér összhangjára. Sokan ezt a – Tassel gyáros
felkérésére épült – villát tekintik az első, egyértelműen szecessziós stílu-
sú lakóépületnek európában.
Victor Horta:
A Tassel-ház lépcsőháza
(1900), Brüsszel
Charles Rennie Mackintosh:
Glasgow-i Szépművészeti
Iskola
(1897–1909), Glasgow
William Morris – Philip Webb:
Vörös ház
(1859),
London
Victor Horta:
A Horta-ház homlokzatának részlete
(1898), Brüsszel
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 131
8/2/13 12:47: