Basic HTML Version
135
Lechner jellegzetesen népi és egyben sajátosan modern építészetét
sokan tekintették követendőnek. Vidéken több városban is Lechner stí-
lusának szellemében építtettek középületeket. Példa erre a Márkus Gé-
za által tervezett kecskeméti
Cifra Palota
(1902) vagy Komor Marcell és
Jakab Dezső marosvásárhelyi
Kultúrpalotája
(1910).
a lechneri építészetet példaképnek tekintők két irányba indultak el.
az egyik társaságot a
népi
(főleg az erdélyi)
építészet
inspirálta; eh-
hez az irányzathoz tartozott Kertész K. róbert, Sváb Gyula, Jánszky
Béla, Thoroczkai Wigand ede, Kozma Lajos és
Kós Károly,
aki a szel-
lemi vezető szerepét töltötte be. a Kós és barátai által tervezett épüle-
tek egy sajátosan nemzeti építészet kialakításának szándékát jelezték
(pl. Kós Károly – Jánszky Béla:
Zebegényi templom,
1908–1909; Kós Ká-
roly – zrumeczky Dezső:
Kós Károly Általános Iskola,
1910–1912 és a
Fő-
városi Állat- és Növénykert Madárháza,
1908–1909).
a másik csoport a
modern építészet
felé tett lépéseket. elsősorban
Medgyaszay István és Lajta Béla tevékenysége volt ebben meghatározó.
Medgyaszay a gödöllői művésztelep villáinak anyagául már olyan kor-
szerű nyersanyagot is használt, mint a vasbeton*. az ország első vasbe-
ton színházát – a veszprémit – is ő tervezte 1908-ban. Lajta Béla síksze-
rű, visszafogottabb díszítésű homlokzatai, illetve a funkciót hangsúlyozó
szerkezeti megoldásai (pl. a
Rózsavölgyi-ház,
1911–1912, Budapest) egy-
értelműen bizonyították a modernizmus iránti elkötelezettségét.
Kós Károly:
Madárház
(1908–1909), Budapest
Kós Károly – Zrumeczky Dezső:
A Madárház üveg-
ablaka,
Budapest
Komor Marcell – Jakab Dezső:
A marosvásárhelyi Kultúrpalota homlokzatának
részlete és üvegablakai.
utóbbiakat róth Miksa tervezte (1910)
Kós Károly
tervezői munkája során elsősorban a kalotaszegi népi építészet, az erdélyi népművészet
és a történelmi építészeti emlékek motívumait igyekezett felhasználni. Barátjával, Zrumeczky Dezső-
vel tervezett épületeinél meghatározó fontossággal bírt a fa mint alapanyag. A
Madárház
esetében is
sok fát használtak. Ezeknek a faszerkezeteknek a természetes hatása érdekes kontrasztot mutat az
északkeleti és északnyugati oldalak félkör alakú, acélrácsos röpdéivel. Az épület további érdekessége,
hogy külső megformálásában (pl. a toronymegoldások esetében) a kalotaszegi Magyarvalkó refor-
mátus templomát idézi.
A
Madárház
színes üvegablakait eredetileg a toronycsarnok belső terének díszeiként tervezték meg,
de megvalósításukra 1909 és 1912 között nem kerülhetett sor. A közelmúltban a négy ablak közül
egyet már sikerült kivitelezni, ugyanakkor a középső sávban repülő fecskéket ábrázoló színes ólom-
üveg ablakot – Kós és Zrumeczky eredeti tervei alapján – Horváth Mária szikszói üvegművész készí-
tette el 2002-ben. A másik három üvegablakról sajnos nem maradt fenn eredeti terv, csupán egy lát-
ványterv szolgált tájékoztatásul. Ezek az üvegablakok tehát nem az eredeti tervek alapján készültek,
de stílusuk és hangulatuk illeszkedik a meglévőhöz. Az újonnan készült üvegablakok közül az egyik
jégmadarakat, a másik királypapagájokat, a harmadik pedig szalakótákat ábrázol.
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 135
8/2/13 12:47: