Basic HTML Version
136
A szecesszió festészete
az építészethez hasonlóan a képzőművészetben is lázadást hozott
a szecesszió. a festők az impresszionistákkal ellentétben nem pusztán
a pillanatnyi benyomásokat akarták vásznaikon megörökíteni, hanem
a mélyebb tartalmakat is. Bár motívumaik nagy részét ők is a természet-
ből kölcsönözték, mégis erőteljes stilizálással átalakítva fantasztikus for-
mavilágot teremtettek.
az 1897-ben alapított
Sezession
nevű művészegyesület elnöke –
a bécsi szecesszió legmeghatározóbb alakja –,
Gustav Klimt
(1862–1918)
mesteri fokra emelte a stilizálást. Gyűjtötte és tanulmányozta a japán fa-
metszeteket, kimonókat és műtárgyakat. a japán művészetről szerzett
ismereteit a bizánci, valamint a középkori festészet módszereivel együtt
használta fel. Képein az arcokat és más testrészeket plasztikusan, míg
a ruházatot és a háttér elemeit síkszerűen festette meg. Színskáláján az
arany és az ezüst szinte mindig szerepelt. a
Judit I.
című képén példá-
ul a hátteret meghatározó aranymintát még a keret felső részére is át-
vezette.
ez a festménye a bibliai ószövetségből ismert Judit és Holofernész
történetét ábrázolja. a történet szerint Betulia városát Nabukodonozor
asszír király hadvezére, Holofernész ostromolta, és már majdnem sike-
rült elfoglalnia, amikor Judit – látszólag áruló szándékkal – átment az el-
lenség táborába, és az egyik lakomán elbűvölte őt szépségével. ami-
kor a lerészegedett hadvezér mély álomba merült, Judit kihasználta
az alkalmat, elvette kardját, és levágta a fejét. Így a vezér nélkül maradt
asszírokat legyőzték a zsidó csapatok.
a szabadulást hozó Judit alakja már a középkor óta az erénynek a bűn
felett aratott győzelmét jelenítette meg, Klimt kompozícióján viszont
a hősnő érzékisége kerül a középpontba. ezen a művén, akárcsak más
alkotásain (pl.
A csók,
a
Hügieia,
a
Beteljesülés
), a felület ornamentikájá-
nak elsődlegessége miatt lemondott a térbeliség érzékeltetéséről. Szá-
mos portrét festett a bécsi értelmiség hölgytagjairól (pl. emilie flögéről,
Sonja Knipsről, elizabeth Wittgensteinről). a nők és az erotika a kedvenc
témái közé tartoztak.
a korszak híres festői – Gustav Klimt, egon Schiele (egon síle), fer-
dinand Hodler, edvard Munch, akseli Gallén-Kallela (akszeli gallén-
kallelá), aubrey Beardsley (óbri bírdszli), eugéne Grasset (özsen grásze)
– a hangsúlyos vonalkultusznak köszönhetően magas színvonalú grafi-
kákat is alkottak. az art nouveau-ban így virágkorát élte a
reklámgra ka,
a
plakátművészet
és a
tipográ a.
a magyarországi, ún.
Gödöllői Iskola
tagjainak (pl. Körösfői-Kriesch
aladárnak, Nagy Sándornak) a munkásságában ugyanezek a műfaj-
ok emelkedtek ki. Nálunk a szecessziós törekvések egyik központja az
1901 és 1921 között fennálló gödöllői művésztelep lett, ahol grafikai
részleg, gobelin (goblen)- és szőnyegszövő műhely, valamint szobrá-
szati iskola is működött. Céljuk a magyarság ősi motívumainak össze-
gyűjtése és feldolgozása által egy egységes magyar formanyelv megte-
remtése volt. Körösfői-Kriesch aladár tervezte pl. a híres néprajzkutató,
Malonyay Dezső
Amagyar népművészete
című munkájának a könyvbo-
rítóját, de más művei is utalnak a népművészeti formakincs alkotó jelle-
gű felhasználására.
a gödöllőiek egyéni barátságok révén nemzetközi kapcsolatokat épí-
tettek ki. Koruk ismert grafikusai, az angol Walter Crane (volter krén) és
a finn akseli Gallén-Kallela ellátogattak Magyarországra, és elismerően
nyilatkoztak az itt folyó alkotómunkáról.
Gustav Klimt:
Judit I.
(1901), olaj, vászon,
84×42 cm, Bécs, Österreichische Galerie
Körösfői-Kriesch Aladár:
Könyvborító
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 136
8/2/13 12:47: