Basic HTML Version
138
Aubrey Beardsley:
Ex libris
(1893)
a könyvművészethez szorosan kapcsolódott az úgynevezett ex libri-
sek tervezésének gyakorlata. az
ex libris
olyan
sokszorosított gra kai
lap,
amelyet
a könyv borítójának belső oldalára ragasztottak.
a lap
a tulajdonos megjelölésére szolgált, feltüntették rajta a nevét vagy mo-
nogramját, esetleg a címerét, jelmondatát. a feliratot gyakran szimboli-
kus vagy allegorikus ábrázolásokkal egészítették ki.
az első ex libriseket reneszánsz mesterek készítették, akik heraldi-
kus (heraldika = címertan) műveket hoztak létre a nemesek számára.
a 18. században jelentek meg a dekoratívabb, allegorikus jellegű kom-
pozíciók. a témaválasztás a 20. században teljesen felszabadult, és az
ex librisek eredeti funkciójukat elvesztve már nem kerültek bele a köny-
vekbe, hanem
önálló gra kai lappá
alakultak.
a századforduló jelentette ennek a művészetnek a fénykorát, sorra
jöttek létre az ex libris-társaságok, egyesületek, és megjelentek az első
szakfolyóiratok is. a századfordulós ex librisek zöme a szecesszió stílus-
jegyeit viselte magán. a grafikusok fontos szerepet tulajdonítottak az
ornamentikának, a természeti motívumokat stilizálva jelenítették meg,
és sokszor merítettek ihletet a népművészetből. az ábrázolási módot
tekintve inkább a síkszerű vonalkompozíciókat részesítették előnyben.
Több kiváló művész (pl. eugéne Grasset, aubrey Beardsley, Josef
Maria Olbrich, Josef Hoffmann, Gustav Klimt, Koloman Moser) foglal-
kozott a grafikai tervezésnek ezzel a területével. Közülük a szimbolikus
irányt Klimt és Moser képviselte. a fekete-fehér grafikáiról híres, kifino-
mult Beardsley és a különös álomvilágot teremtő, meséket is illusztráló
Walter Crane művészete kiállításaik nyomán nálunk is ismertté vált.
a gödöllői Nagy Sándor vonalrajzai, Sassy attila Beardsley-hatást sej-
tető lapjai, Kozma Lajos magyar népművészetet felfedező kisgrafikái és
rozsnyay Kálmán elegáns hölgyeket ábrázoló ex librisei jelezték a hazai
stílusirányzatokat. Mellettük még sok kismester tevékenykedett, mint
például faragó Géza, faragó József, Sarkadi emil, Gara arnold.
Koloman Moser:
Ex libris
(1898)
Ex libris
forma- és díszlettervező, festő, grafikus, a bécsi sze-
cesszió kiemelkedő alakja. Kortársaihoz hasonlóan
előnyben részesítette a kifinomult eleganciával meg-
jelenített, síkszerű, rafináltan tekeredő, indás növényi
motívumok és a bizarr – jelen esetben bagolyember
– figurák ábrázolását. ezen a munkáján a színhaszná-
lata rendkívül visszafogott.
Koloman Moser (
– )
Tervezz ex librist könyveid számára! A terven szerepeljen a teljes neved vagy a monogramod és
egy olyan illusztráció (kép), amely illik a személyiségedhez! Ügyelj az írás és a kép egységének ki-
alakítására! Törekedj arra is, hogy a kép minden apró eleme a kompozíció szerves részévé váljon!
Lampert László:
Ex libris
(diákmunka),
Than Károly Gimnázium, Szakközépiskola
és Szakiskola, Budapest
Kovács Attila:
Ex libris
(diákmunka), Than
Károly Gimnázium, Szakközépiskola és
Szakiskola, Budapest
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 138
8/2/13 12:47: