Basic HTML Version
139
2. Használd fel a tipográ áról tanult ismereteket egy olyan meghívó tervezéséhez, amely egy
plakátkiállításra invitálja a közönséget!
3. Tervezd meg egy művészettörténeti témájú könyv borítóját!
4. Tervezd meg egy általad alapított, neked tetsző témákkal foglalkozó újság vagy magazin
címlapját! A kivitelezés során számítógépes eszközöket, programokat is igénybe vehetsz.
1. Ezek a plakátok különböző korokból származnak. Állapítsd meg keletkezésük sorrendjét,
kezdd a legkorábbival! A helyes sorrendet írd le a füzetedbe!
Tipográ a
a szöveg és a kép egységének megteremtése nemcsak a plakátok ter-
vezésénél játszik fontos szerepet, hanem a tipográfiai tervezésnél is.
a
tipográ a (könyvművészet)
a görög
tüposz
(jelentése: ’vert’ vagy
’vésett ábra’) és a
graphein
(jelentése: ’írni’) szavakból származik. ez a
kifejezés szinte egyidős a betűszedés és a könyvnyomtatás feltalálásá-
val. a tipográfia tulajdonképpen nemmás, mint a könyv tervezési folya-
matainak összessége. egy olyan síkművészet, amely a szöveges közlés
megformálásával, azaz a kép és a szedett szöveg együttes elrendezésé-
vel foglalkozik. Hagyományosan a nyomtatott szövegek megtervezését
tekintik tipográfiának, de ma már sok más technikája létezik (pl. a szá-
mítógép vagy a televízió képernyőjére kiírt feliratok, honlapok, a házak
falain megjelenő feliratok stb.).
A tipográ a alapvető alkotóelemei:
a
betűk,
a
nyomdai díszek,
a
vonalak,
a
foltok
és a
képek
(illusztrációk, ábrák).
A tipográ ai tervezés főbb szempontjai:
• a képek elrendezése, a szövegek illesztése;
• a kép és a szöveg foltként kezelése;
• a betűtípusok tartalomhoz illő megválasztása;
• a címrendszer felépítése (betűtípussal, betűmérettel, színekkel va-
ló elkülönítés);
• a fotó, rajz, szöveg és az üresen maradt részek megfelelő arányának
kialakítása;
• a különböző térközök hierarchiájának figyelembevétele. (A térközök-
nek több fajtája létezik: betűköz, szóköz, sorköz, hasábköz és a leg-
szélesebb, a margó.)
a felsorolt szempontok mindegyike az áttekinthetőség és az olvasha-
tóság legfőbb elvének rendelődik alá.
59
Barokk
Vermeer, az enteriőrfestő (1632–1675)
Vermeer kedvelt kompozíciós módszerének megfelelően a kép
története egy szobabelsőben játszódik. Balról érkező fény világítja
meg az
enteriőr
t, de az ablakot nem látjuk, mert egy színházi füg-
göny módjára összefogott szőnyegszerű függöny takarja. Szerepe
az – akárcsak a színházban –, hogy elválassza a nézőket a jelenet-
től, ahol a festő éppen az ablak előtt álló lányt festi. Nem egysze-
rű portré készül, hiszen
allegorikus
ábrázolásról, a művészetek jel-
képes formáinak felsorakoztatásáról van szó úgy, hogy Vermeer a
festészet elsőbbségére helyezi a hangsúlyt. A festő modelljét a di-
csőség jelképe, a babérkoszorú koronázza, kezében a hírnév szim-
bólumaként trombitát és egy vaskos könyvet tart. Az asztalon a
színházra, zenére, építészetre, szobrászatra és költészetre utaló tár-
gyak hevernek (maszk, gipszöntvény, nyitott füzet építésztervekkel
vagy partitúrával). A hátteret Németalföld 17 tartományát ábrázo-
ló térkép adja, jobb sarkában a Habsburgok jelképével, a kétfe-
jű sassal. Vermeer szinte kizárólag enteriőröket festett. A képek
kompozíciója nagyon hasonló: a nyitott ablak mindig a bal olda-
lon látható, és az erős fény innen árad szét a szobában. A tökéletes
perspektivikus hatás elérése érdekében camera obscurát (optikai
kamera) használt, tehát a művészi munkájával segítette az optikai
kamera tökéletesítését és elterjesztését.
A tökéletes térhatást adó kép festésekor valószínűleg – mint
több más enteriőr esetében is – carmera obscurát* használt a
művész.
Vermeer
(fermeer)
van Delft:
A festőművészet
(1670 k.),
olaj, vászon, 120×100 cm, Bécs, Kunsthistorisches Museum
Vermeer:
A konyhai szolgálólány
(1660–61),
olaj, vászon, 45,5×41 cm,
Amszterdam, Rijks Museum
Vermeer:
A zenelecke
(1664 k.), olaj, vászon,
London, Buckingham Palace
A
camera obscura
olyan sötét kamra vagy egy sötét szoba,
amelynek a fény felőli oldalára egy kis lyukat vágnak. A nyílá-
son bejutó fénysugarak a külső látvány kicsinyített, fordított képét
vetítik a nyílással szemközti falra helyezett vászonra vagy papír-
ra, és a művész itt rajzolja át a körvonalakat. A camera obscurát
a 17. századi holland festők alkalmazták elsőként, majd a 18. szá-
zadban a velencei tájképfestők, pl. Canaletto elengedhetetlen kel-
lékévé vált.
Vermeer művészetét találóan foglalta össze André Malraux: A
csend hangjai című művében: „Vermeer anekdotái nem anek-
doták, hangulatai nem hangulatok, érzéseiben nincs érzelem, je-
lenetei pusztán jelenetek, húsz képe pedig (és csak negyvenet is-
merünk) nem ábrázol, csupán egyetlen személyt és ezek ennek
ellenére egyáltalán nem portrék. Úgy tűnik, mintha modelljét min-
dig megfosztaná személyiségétől...”
Középkori oldalpár tervezési
elve.
a margó szélességét
az ott elhelyezett díszítés
szabta meg.
a modern tipográfia
tervezési elveinek a funkció
mutat irányt
Szedéstükör
Margó
Oldalszám
(pagina)
Cím
Szövegfolt
Képfolt
a)
b)
c)
d)
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 139
8/2/13 12:47: