Basic HTML Version
141
A szecesszió iparművészete
a szecesszió
iparművészei
– pl. Henry van de Velde (henri fan de felde),
Émile Gallé (emil gállé), Louis Comfort Tiffany (luisz komfort tifeni) – a
művészetet az emberek hétköznapi életének részévé akarták tenni.
Alapelveik a következők voltak:
• a képző- és iparművészet, valamint az építészet elválaszthatatlan egy-
ségében gondolkodtak;
• a sorozatgyártással szemben a kézműves technikákat részesítették
előnyben;
• a tárgyak megformálásában azok anyagának és megmunkálásuk fo-
lyamatainak nyílt nyomon követésére, érzékeltetésére törekedtek.
az általuk tervezett tárgyak alakjainak és mintáinak
formavilágát
fő-
leg a
természetből kölcsönözték.
Kedvelték a pillangók, szitakötők,
méhek, madarak és különböző virágok ábrázolását, továbbá a gyöngy-
házat, az opált, az áttetszőt, a színjátszót, az irizációt, a különös és néha
disszonáns színeket. a növényi és állati motívumok mellett sokszor jele-
nítettek meg kecses mozdulatú, hosszú hajú, titokzatos hölgyeket. Sze-
rették vegyíteni a különféle anyagokat.
Ő alapította azt a kerámiagyárat, melyet a testvérétől
megvásárolt lukafai műhelyből alakított át, és fejlesz-
tett világhírűvé. az itt dolgozó tervezők, köztük
zsolnay Júlia, zsolnay Teréz és Mack Lajos, legjelen-
tősebb alkotásaikat szecessziós stílusban készítették.
Tárgyaikhoz különleges technológiákat (pl. eozin*,
pirogránit, porcelánfajansz) alkalmaztak.
francia iparművész, üveggyáros. rétegesen csiszolt, maratott díszítésű edé-
nyeinek megformálásában kezdetben a kínai üvegtechnika, később pedig
a japán ornamentika inspirálta.
a két vagy három rétegben egymásra olvasztott különböző színű üvegeket fo-
kozatosan csiszolta le úgy, hogy minden réteg más motívumot ábrázolt. 1889-
től egy speciális pecsétviaszvörös színű üveget alkalmazott. a tervek készítése-
kor növényi formákból indult ki, és sokszor díszítette az üvegtesttől erősen
eltérő színű, reliefszerűen kiemelkedő virágmotívumokkal az üvegeit. Gyakran
helyezett el a felületen arany- vagy ezüstleveleket, csillámló pikkelyeket és
azbesztszálakat is. az üvegedények nem egyedi példányok, de az egyes típu-
sokból csak négy-öt darabot készítettek.
Zsolnay Vilmos (
– )
Émile Gallé (
– )
Zsolnay-tulipános vázák és kelyhek
Émile Gallé által
tervezett vázák
Szecessziós
kínálótál
és fémváza
Szecessziós üvegablakok
Az 1912-ben megnyílt, szecessziós stílusú Ernst Múzeum lépcsőházának üvegablakát
Rippl-Rónai Jó-
zsef
tervezte (lásd a bal oldali képet), a Japán kávéház egykori telefonfülkéjének ablakaival (készítési
dátuma: 1910) együtt. Mindkét alkotása épségben vészelte át az első világháborút, így ma eredeti álla-
potukban tekinthetők meg. Rippl-Rónai az üvegablakokon kívül más iparművészeti tárgyakat is terve-
zett (pl. poharakat, lámpákat). Az ablakok kivitelezését
Róth Miksa
– a kor kiemelkedő üvegfestője –
végezte el, az ő üvegablaka a jobb oldalon látható (1910 körül).
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 141
8/2/13 12:47: