Basic HTML Version
144
Múzeumi séta – Iparművészeti Múzeum
a budapesti Iparművészeti Múzeumkét társintézményének – a londoni-
nak (1857) és a bécsinek (1864) – a megalakulása után harmadikként jött
létre európában.
a gyűjteményt először a Nemzeti Múzeum fogadta be, és csak ké-
sőbb nyílt lehetőség egy új, önálló épület felépítésére. az akkori kor-
mány 1890-ben kiírt pályázatát
„Keletre magyar!”
jeligével
Lechner
Ödön
és
Pártos Gyula
nyerte meg. az ő terveik alapján, szecessziós stí-
lusban felépített múzeumot 1896. október 25-én ferenc József magyar
király és osztrák császár személyesen avatta fel.
az épület impozáns díszítésének motívumkincsét a magyar népmű-
vészet, a keleties, az indiai és mór elemek együtteséből alakították ki a
tervezők. a tetőt, a bejáratot és más kiemelt részeket a pécsi zsolnay-
gyár csodálatos színekben pompázó majolikaburkolatával ékesítették.
az egyéni ornamentika mellett olyan egyedülálló, korszerű technikai és
belsőépítészeti megoldásokat alkalmaztak, mint az aula feletti üvegku-
pola vagy a nagycsarnok hengereltacél tartói. Mindezek ellenére voltak,
akiknek nem tetszett az épület. Valószínűleg nekik köszönhetően került
sor 1920-ban a múzeum belső – reissmann Károly Miksa által készített –
festményeinek lemeszelésére. a II. világháború okozta károkat 1949-ben
helyreállították, és azóta is teljes pompájában tekinthető meg az épület.
az
Iparművészeti Múzeum gyűjteménye
rendkívül sokrétű. az üveg-
és kerámiaosztály kb. 25 000 tételt számláló üveg-, porcelán- és kerá-
miatárggyal rendelkezik a korai középkortól napjainkig terjedő időszak-
ból. az ötvösosztály kb. 10 000 tételből álló anyagából az esterházy-
kincstár darabjai emelkednek ki. a textil- és viseletosztály kb. 20 000
műtárgyat számláló gyűjteményében számos hímzést, csipkét, kárpi-
tot, szőnyeget, nyomott mintás anyagot, különböző korokból származó
ruhákat és kiegészítőket találhatunk. ezeken az osztályokon kívül szin-
tén gazdag a bőr-, papír- és könyv-, valamint a fa- és bútorosztály gyűj-
teménye. Sőt, ez a múzeum rendelkezik a világ egyik legnagyobb ex
libris-gyűjteményével is.
Jelenleg az első emeleten tekinthető meg a
Gyűjtők és kincsek
című ál-
landó kiállítás, amely a gyűjtemény történetét mutatja be az alapítástól
(1872-től) napjainkig. a múzeum a korai időszakában számos esetben vá-
sárolt külföldi és hazai aukciókon, így szoros volt a kapcsolat a műgyűj-
tők és az intézmény között. az első főigazgató, ráth György, maga is el-
ismert műgyűjtő volt, akárcsak utóda, radisics Jenő. Mindketten azon
fáradoztak, hogy a múzeumot európai rangra emeljék, és ez sikerült is
neki (pl. radisics Jenő elévülhetetlen érdemeket szerzett a szecessziós
gyűjtemény megalapozásával). 1917-től, Végh Gyula igazgatósága idején
tovább mélyült a kapcsolat a műgyűjtőkkel – a Művészeti Múzeumok Ba-
rátainak tevékenysége ekkor élte fénykorát. a 20. század második felében
inkább már a kortárs magyar művek gyűjtése kapott elsődlegességet
a koncepcióban. ez a tendencia napjainkig jellemző maradt.
a mintegy 400 műtárgyat felvonultató kiállítás igyekszik minden
gyűjteményegységet szemléletesen a közönség elé tárni, ezért mindig
a korszak legkiemelkedőbb alkotásait mutatja be (pl. brüsszeli csipke,
meisseni, bécsi és herendi porcelán, Gallé- és Tiffany-üveg, zsolnay-ke-
rámia). Időszakos kiállításokkal is folyamatosan várják a látogatókat.
fontos megjegyezni azt is, hogy ehhez az intézményhez tartozik a
Nagytétényi Kastélymúzeumban megtekinthető,
Bútorművészet a góti-
kától a biedermeierig
című kiállítás is.
Lechner Ödön – Pártos Gyula:
Iparművészeti Múze-
um
(1893–1897), Budapest
Az aula feletti üvegkupola
A múzeum nagycsarnoka
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 144
8/2/13 12:47: