Basic HTML Version
A 20. SZÁZAD MŰVÉSZETE
René Magritte:
A képek árulása
(Ez nem pipa)
(1928–1929), olaj, vászon,
62,2×81 cm, Los angeles, Los angeles County Museum of art
Le Corbusier
(lö korbüzjé):
A Villa Savoye
belső tere
(1928–1931), Poissy
Divatos viseletek
az 1930-as évekből
A 20. század közeledtével jelentősen megváltozott a művé-
szet szerepe, melynek okai gazdasági, társadalmi és politikai
változásokra vezethetők vissza.
A folyamat elindítójának a 19. századi ipari forradalmat te-
kinthetjük, amely népességnövekedést, valamint a tudo-
mány és a technika rohamos fejlődését eredményezte.
A műszaki találmányok sora, a szellemi és a természettudo-
mányok új felismerései adták hírül a században lezajló kü-
lönleges változásokat. A politikai hátteret mindezekhez a két
világháború és az azokat követő válságok, a kommunizmus
és a fasizmus eszméinek létrejötte, valamint az 1945 után
kialakult hidegháborús időszak feszült légköre szolgáltatta.
Az elmével, a tudattal kapcsolatos kutatások, a röntgensu-
gár felfedezése és az első mesterségesen létrehozott atom-
maghasadás újfajta gondolkodásmódot alakított ki. Módo-
sult az embereknek az univerzumban elfoglalt helyükről,
továbbá a tér- és időérzetükről vallott felfogásuk. A atalok
a dolgok mögé akartak nézni, hogy valószerűbb képet alkot-
hassanak a világról. Képzeletüket a közlekedés, a repülés,
a telefon, a fényképészet és a lm fejlődése is megmoz-
gatta. Ezek az új találmányok nagy hatást gyakoroltak a hét-
köznapi életre is. Az emberek joggal érezték úgy, hogy fel-
gyorsult körülöttük minden.
Az új ismeretek birtokában nyilvánvaló lett, hogy a valóság
sokkal több, mint amit szemmel látni lehet belőle. René
Magritte (röné mágrit)
Ez nem pipa
című festményével kivá-
lóan rávilágít erre a problémára, hiszen bármennyire is hite-
les, realisztikus a megfestett tárgy, akkor sem azonos a va-
lódi pipával, mert annak csak a képe, csupán festék. Ha
jobban belegondolunk, napjainkban is sokan vannak, akik az
után ítélnek meg egy-egy műalkotást, hogy az mennyire
élethű, de a legéletszerűbb kép sem egyéb optikai illúziónál.
Ebből a tényből kiindulva a valósághű ábrázolás igénye hát-
térbe szorult.
A századforduló megannyi forradalmi változásának rögzítésé-
hez új festői nyelv kialakítása vált szükségessé. Az új stílussal
és technikákkal kísérletező művészek csoportokba tömörül-
tek, mozgalmakat alkottak (pl. fauvizmus, kubizmus, futuriz-
mus stb.), és létrejöttek a modern*, avantgárd* irányzatok.
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 145
8/2/13 12:47: