Basic HTML Version
15
1905. június 7-én Drezdában négy német építészhallgató – ernst
Ludwig Kirchner (ernszt ludvig kirkner; 1880–1938), erich Heckel (erih
hekkel; 1883–1970), fritz Bleyl (fric blejl; 1880–1966) és Karl Schmidt-
rottluff (karl smidt-rotluf; 1884–1976) – alapította meg a
Die Brücke
művészcsoportot. Karl Schmidt-rottluff azért választotta ezt a nevet,
mert a „híd” az összetartozásukat, a jövőbe vezető új művészeti törek-
véseiket szimbolizálta.
fiatalok és idealisták lévén hittek az új festészet világjobbító szerepé-
ben. Összeadták pénzüket, és szerény körülmények között egy üzlethe-
lyiségből átalakított műteremben kezdtek el együtt dolgozni. Kezdeti
műveikre rendkívüli hatással volt a szecessziós grafika, a német gótikus
fametszetek stílusa, valamint később azok az afrikai és óceániai fafara-
gások is, amelyeket a drezdai Néprajzi Múzeumban láttak.
Életfelfogásuk és művészetük jellemzői:
• Lázadtak a kor hivatalosan elfogadott művészete, az akadémizmus el-
len. ez az akadémiai festészeti szabályok megszegésében (pl. a pers-
pektíva elvetése, a valóságos formák és színek átalakítása), valamint
bohém, polgárpukkasztó életvitelükben nyilvánult meg.
• Képeik témáit a mindennapi életből, környezetükből merítették. Port-
rékat, utcarészleteket, tájképeket, műterembelsőket festettek.
• Tanulmányozták és rendkívül nagyra becsülték a törzsi művészetet
(pl. az afrikai és óceániai fafaragásokat).
• Az olajfestés mellett kedvelték a fametszést* is. A tiszta forma kere-
sésének eszközeként jutottak el ehhez a sokszorosító grafikai eljárás-
hoz. Számos stilizált ábrázolású, durvább formákkal kialakított, fekete-
fehér ellentétre építő kompozíciót készítettek. Később a fametszetek
töredezett, szögletes vonalait a vásznakon is alkalmazták. a fametszet
és általában a grafika más ágazatai iránti érdeklődésük eredménye-
ként a nyomat mint fontos művészi kifejezésforma éledt újjá.
Drezdából 1911-ben Berlinbe helyezték át székhelyüket, ahol akkori-
ban a modern művészet összes irányzata koncentrálódott. ekkor a cso-
port művészei közötti különbségek már kezdtek megmutatkozni. Végül
1913-ban a társaság feloszlott, és tagjaik külön utakon indultak tovább.
eredetileg a
Der Blaue Reiter
(a kék lovas) egy művészetelméleti szö-
veggyűjtemény (almanach) címe volt. Később ezt a nevet vette fel a
társaság is, melyet 1911-ben
Vaszilij Kandinszkij
(1866–1944) és
Franz
Marc
(fránc márk; 1880–1916) alapított Münchenben.
a csoporthoz tartozó művészek – august Macke (auguszt mákke),
alfred Kubin (álfred kubin), Gabriele Münter (gábriel münter), alekszej
Javlenszkij és Paul Klee (paul klé) – baráti beszélgetéseik alkalmával szí-
vesen osztották meg egymással véleményüket, és állították ki közös tár-
latokon munkáikat.
Különösen
érdeklődtek
a
természeti népek művészete,
a
népmű-
vészet, a gyermekrajzok
és
a szellemi fogyatékosok ösztönös alko-
tásai iránt.
az almanachban a saját, modern képeik reprodukciói mel-
lett a primitív (természeti) népek tárgyai és a gyermekrajzok szolgáltak
illusztrációként azért, hogy összehasonlításuk révén új megvilágításba
helyezzék a művészet történetét. Mivel a felszín mögötti világot akar-
ták láttatni, képeikről fokozatosan száműztek mindenfajta tárgyi utalást,
végül teljesen elszakadtak a figurális ábrázolásmódtól, és eljutottak az
absztrakt ábrázolásig.
A Die Brücke és a Der Blaue Reiter művészcsoport
Ernst Ludwig Kirchner:
Nők az utcán
(1915), olaj, vászon,
126×90 cm, Brücke Museum, Berlin
August Macke:
Fiatal lányok a fák alatt
(1914), olaj, vá-
szon, 49×42,5 cm, München, Pinakothek der Moderne
a Híd csoport legmeghatározóbb tagja festői pályá-
jának kezdetén a fauvizmus hatása alatt dolgozott.
ezt egyértelműen jelzik élénk, tiszta, árnyalatok nél-
küli, egységes színfoltokból, síkszerűen kialakított
kompozíciói. 1911-ben, miután Berlinbe költözött,
számos képén jelenítette meg az utca járókelőit, fél-
világi nőket és az őket szemlélő férfiak csoportjait.
a nagyvárosi életet nyers, kendőzetlen valóságában
tárta a nézők elé. ebből a korszakából származnak
a geometrikus, szálkás formákra egyszerűsített alko-
tásai. a gótikusan elnyújtott, karószerű, hegyes arcú
és lábú figurák már érett stílusát tükrözik.
Ernst Ludwig Kirchner (
– )
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 150
8/2/13 12:47: