Basic HTML Version
153
Kubizmus (1907–1925)
a mozgalom neve a latin
cubus
(jelentése: ’kocka’) szóból származik.
a művészettörténészeknek eltérő a véleménye arról, hogy ki tekinthe-
tő e mozgalom elindítójának. Sokan a katalán
Pablo Picasso
(pikásszó;
1881–1973) mellett foglalnak állást, mivel ő festette az első kubistának
tartott,
Avignoni
(avinyoni)
kisasszonyok
című képet.
ezen a hatalmas méretű vásznon először jelent meg a formákat sí-
kokra redukáló törekvés, amely az egyik legfontosabb jellemzője lett
ennek az irányzatnak. Picassónak hamarosan társai is lettek. az újfajta
– geotmetriai formákra szabdalt – festészeti stílus terén mindenekelőtt
Georges Braque (zsorzs brák; 1882–1963) versengett vele. aművészeti ri-
valizálás nyomán váltak barátokká, és végül közösen aknázták ki a kubiz-
musban rejlő lehetőségeket. 1908 nyarától kb. 1914-ig – Braque harctérre
kerüléséig – együtt is dolgoztak. utólag megállapították, hogy egymás-
tól függetlenül hasonló műveket hoztak létre. De míg Picassót az érde-
kelte, miként tudja a három dimenziót a sík, kétdimenziós vásznon meg-
jeleníteni, addig Braque-ot inkább a tömeg térben való ábrázolásának
variációs lehetőségei kötötték le. Mindkettőjüket inspirálta Paul Cézanne
festészete és az afrikai művészet. a valóságos formákat bátran torzító af-
rikai fafaragások vad erőt sugárzó, átíró jellege ragadta meg őket.
rajtuk kívül még Juan Gris (huan grisz; 1887–1927), fernand Léger
(fernan lézsé; 1881–1955), a dadaista Marcel Duchamp (márszel düsám;
1887–1968), a fauvista robert Delaunay (rober dölone; 1885–1941) és al-
bert Gleizes (alber gléz; 1881–1953), valamint Jean Metzinger (zsán me-
cinger; 1883–1956) tartoztak a csoporthoz. a magyar származású mű-
vészek közül Kmetty János, Bortnyik Sándor, Tihanyi Lajos, uitz Béla, rét
alfréd és Szobotka Imre sorolhatók ide.
Fernand Léger:
Csendélet
(1919), olaj, vászon
A kubizmus kifejezés akkor született, amikor Georges Braque
francia festőművész
L’Estaque-i
(lesztáki)
házak
című alkotását
benyújtotta az 1908-as Őszi Szalon zsűrijének. Állítólag Louis
Vauxcelles műkritikus Henri Matisse-szal folytatott beszélgetése
során gúnyosan
petit cubes
-nek (pöti kübnek; ’apró kockáknak’)
nevezte a festményen látottakat, így a művet visszautasították.
Később máshol mégis sikerült bemutatnia.
Pablo Picasso:
Avignoni kisasszonyok
(1907), olaj,
vászon, 243,9×233,7 cm, New york, MOMa
Rengeteg tanulmány és körülbelül féléves előkészítő munka után
mutatta be Picasso az
Avignoni kisasszonyok
című képét a barátai-
nak. Senkinek nem tetszett, úgy vélték, „a szörnyűséges magány”
vitte a művészt ilyen irányba, sőt attól tartottak, hogy Derainhez ha-
sonlóan egy nap ő is felakasztja magát a műtermében. Picasso any-
nyira komolyan vette barátai elítélő véleményét, hogy 1937-ig nem
állította ki a képet. Amikor viszont bemutatta a közönségnek, elis-
merően nyilatkoztak róla, sőt azóta a művészettörténészek mérföld-
kőnek tekintik a kubizmus történetében. Sokan ezt a képet tartják
az első kubista műnek.
A kompozíció öt mezítelen nőt ábrázol, előttük az asztalon gyü-
mölcsök hevernek. A jobb oldali alsó gura testtartása ellent-
mondásban van a természetes emberi mozdulatokkal, ugyanis
míg a testet hátulról, addig az arcot szemből láthatjuk.
A mögötte elhelyezkedő nő kék függönyt húz szét, mintha éppen
csak most csatlakozna a többiekhez. A középső, felemelt karú, ke-
zeit a feje fölött átfogó hölgy alakjáról Picasso külön vázlatot is
festett. Érdekes, hogy ehhez az akthoz az ihletet a klasszicista
festészet kiemelkedő mestere, Dominique Ingres
A török fürdő
című képének egyik nőalakja szolgáltatta.
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 153
8/2/13 12:48: