Basic HTML Version
157
a kubizmus új formanyelvet és technikákat hozott létre a szobrászat te-
rületén is. a festészetben már ismert kollázsból fejlesztették ki az ún.
„festményszobrot” (a festmény és a dombormű egyesítésén alapuló
technika), majd az assemblage (lásd 158. oldal) műfaját. a szobrászokat
ezek a technikák segítették abban, hogy a hagyományos figuratív áb-
rázolástól eltávolodva egyre merészebb, nonfiguratív (absztrakt) mű-
veket alkossanak.
a tömegek meghatározásához már nemcsak a pozitív formákat, ha-
nem az üres (negatív) teret is felhasználták. a homorú és domború fe-
lületek játékának, a tömör tömegek és egybekapcsolódásuk során ke-
letkezett üres terek váltakozásának szép példáját jeleníti meg a litván
Jacques Lipchitz (zsák lipsic; 1891–1973)
Fekvő akt gitárral
című szob-
ra. rajta kívül az ukrán származású amerikai alexander archipenko
(eligzánder árkipenkó; 1887–1964), az orosz születésű francia Ossip
zadkine (oszip zadkin; 1890–1967), a francia raymond Duchamp-Villon
(remon düsam-vijon; 1876–1918), és Henri Laurens (anri loransz; 1885–
1954), a német rudolf Belling (1886–1972) és a magyar származású fran-
cia szobrász, Csáky József (1888–1971) tartoztak ehhez az irányzathoz.
Jacques Lipchitz
több munkájában dolgozta fel az
„ember és hangszer” témáját. a szintetikus kubizmus
irányzatához tartozó
Fekvő akt gitárral
című alko-
tásán a test leglényegesebb formáit megtartva
egyszerűsíti a látványt. a hullámzó, körvonalsze-
rű ívek tömegeiből egy könyökén támaszkodó nő
testrészei bontakoznak ki: a karja, a feje, a csípője és
a lábai. ugyanakkor ezek az ívek alkotják a gitár formáját is.
a kompozíció közepén a mélyedésekkel tagolt hasáb-
forma pedig a hangszer húrjait jelképezi.
A kubista szobrászat
Rudolf Belling:
Hármas akkord
(1919), bronz, 90,5 cm
magas, arnhem, Kröller-Müller Museum
Rudolf Belling német szobrász művészete eleinte a kubizmus,
majd Archipenko hatására egyre inkább az absztrakció irányába
fejlődött. A tér, a mozgás és a testek közötti összefüggések
problémái érdekelték. Többször választott zenével kapcsolatos
témákat, illetve a zenei formák plasztikai párhuzamait szob-
rokba komponálta.
A hármas akkord
munkája nemcsak címében
utal a zenére, hanem formájában is igyekszik visszaadni azt.
2. Hasonlítsd össze Jaques Lipchitz és Henri Laurens al-
kotását a következő szempontok alapján: témaválasztás,
anyaghasználat, tömegformálás, kompozíciós megoldás,
kidolgozási mód!
Alexander
Archipenko:
Női torzó
(1913),
bronz, New york
Henri Laurens:
A nagy zenélő
(1937),
bronz, Párizs, Jardin des Tuileries
1. Fogalmazd meg, melyek lehetnek
A hármas akkord
című szobor kubista, illetve absztrakt vo-
násai!
Jacques Lipchitz:
Fekvő akt gitárral
(1928), bronz, 41,3×73,7×33 cm,
New york, Joseph H. Hirschhorn-gyűjtemény
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 157
8/2/13 12:48: