Basic HTML Version
156
Nemes Lampérth József:
Háttal álló női akt
(1916), olaj,
vászon, 128×77 cm, Budapest, Magyar Nemzeti Galéria
Tihanyi Lajos:
Önarckép
(1912), olaj, vászon,
55,5×45 cm, Budapest, Magyar Nemzeti Galéria
Nyolcak
A Magyarországon 1909. december 30-án alakult első avantgárd
művészeti csoport neve. Tagjai: Kernstok Károly (1873–1940),
Már y Ödön (1878–1959), Czóbel Béla (1883–1976), Tihanyi Lajos
(1885–1938), Czigány Dezső (1883–1937), Pór Bertalan (1880–
1964), Orbán Dezső (1884–1987), Berény Róbert (1887–1953).
Nemes Lampérth József
(1891–1924) egyik legjelentősebb munkája a
Háttal álló női akt
címet viseli. Ennek a műnek az ikerpárja a
Szemben álló női akt.
A művész mindkét gurát kont-
raposztban, jellegzetes sávozott festéssel, erőteljes plasztikussággal ábrázolta.
Az azonos művészi felfogásban készült képek között csupán egyetlen különbség fedezhető fel.
Keress a mű párjáról egy reprodukciót, vagy nézd meg az interneten, és fedezd fel, mi lehet kö-
zöttük az eltérés! Bizonyítsd be, hogy a képek kubista és expresszinista stílusjegyeket egyaránt
tükröznek!
A kubizmus magyarországi hatása
a 20. század elején a magyar művészek egyidejűleg ismerkedtek meg
Cézanne-nal, a fauve-okkal, a kubizmussal, a korai német expresszioniz-
mussal és a konstruktivizmussal (lásd később részletesebben). ezért nem
meglepő, hogy a legtöbbjük munkáiban ezeknek a stílusoknak a jel-
lemzői együttesen jelentkeztek. Kialakult az ún. kuboexpresszionizmus
sajátosan magyar irányzata is, amelyben a kubizmus szigorú formake-
zelése az expresszionizmus felfokozott érzelmekkel teli világával ötvö-
ződött.
az első magyar avantgárd csoport, a
Nyolcak
tagjai közül talán
Ti-
hanyi Lajos
(1885–1938) művészete világít rá a legjobban a különböző
formajegyek együttélésére. elsősorban portrékat festett, amelyeket el-
torzítva, az anatómiai pontosság szabályait megszegve jelenített meg.
azért deformálta kubisztikus módon az arcok és testek formáit, hogy
modelljei karakterét még hangsúlyosabbá tegye. a lelki feszültségek-
kel teli
Önarckép
én is a pszichológiai kifejezőerejének legjavát nyújtja,
akárcsak fülep Lajost, Kassák Lajost vagy Tristan Tzarát (cárá) ábrázoló
festményein.
a Nyolcak felbomlása után az úgynevezett
Fiatalok
vitték tovább
az új művészeti törekvéseket. Tagjaik (Kmetty János, uitz Béla, Nemes
Lampérth József) 1916-ban szerveződtek csoporttá. Munkáikra az előbb
említett kuboexpresszionizmus nyomta rá bélyegét.
a későbbiekben többen csatlakoztak közülük az
Aktivisták
mozgal-
mához is, amelyet az író, költő, festőművész és teoretikus
Kassák La-
jos
(1887–1967) alapított 1914-ben. az aktivisták minden igyekezetükkel
azon voltak, hogy a nemzetközi avantgárd irányzatokat Magyarországon
népszerűsítsék. Társadalmi és művészeti üzenetük közvetítője a Kas-
sák által szerkesztett
Tett
című lap volt, amely 1915 novembere és 1916
szeptembere között jelent meg. Betiltása után szerepét az 1916 novem-
berétől 1919-ig Budapesten, majd 1920 és 1925 között Bécsben kiadásra
kerülő
MA
folyóirat vette át, amelynek címe a magyar és az avantgárd
szavak kezdőbetűiből származott.
Mivel az aktivisták tevékenyen részt vettek a Magyar Tanácsköztár-
saság munkájában, annak bukásával sokuk (pl. Kassák, uitz, Nemes
Lampérth) emigrációba kényszerült – ausztriában, Németországban,
franciaországban és a Szovjetunióban telepedtek le.
a magyar művészek közül még rét alfrédra (1884–1966) és Szobotka
Imrére (1890–1961) is nagy hatást gyakoroltak a kubizmus eszméi. Mind-
ketten Párizsban ismerkedtek meg ezzel az irányzattal. Szobotka az el-
ső világháborút megelőző években készített kisméretű arcképein már
felfedezhetők az analitikus kubizmus formajegyei. Később érdeklődé-
se az orfikus kubizmus irányába fordult. az „orfizmus” elnevezést a köl-
tő, író és kritikus Guillaume apollinaire (gijom apoliner) adta a kubizmus
színekkel kísérletező új mozgalmának. a név a zenéjével vadállatokat
megszelídítő görög költő és lantos Orfeusz (orfikus) alakjára utal.
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 156
8/2/13 12:48: