Basic HTML Version
155
Juan Gris:
Kávéházi csomag
(1914), olaj, papírkollázs,
65×47 cm, ulm, ulmer Museum
a
harmadik
szakaszban, a
szintetikus kubizmusban
(1912–1914)
a tárgyak mint egységes, a végsőkig leegyszerűsített síkformák kerültek
a festményekre – gyakran nem is festve, hanem kivágott és a vászonra
ragasztott tapétából, kottából, textildarabból vagy újságpapírból. ez a
kollázstechnika
régóta ismert eljárás volt, de a benne rejlő térábrázoló
lehetőséget a kubizmus fedezte fel, amikor a síkidomokat – egymást
részben fedve – felragasztotta. a szintetikus korszak kollázsain a hétköz-
napi tárgyak ugyanolyan szerepet töltöttek be a képen, mint a festett
felület. a kompozíció egyenrangú részeivé váltak; például egy kártyalap
– megfosztva eredeti funkciójától – esztétikai képalkotó elemmé válto-
zott át. e kubista periódus másik, fontos megkülönböztető jegye a szín
visszatérése a festményre. az árnyalatok fokozatosan intenzívebbek let-
tek, a szürkék és barnák mellett más színeket is felhasználtak már.
a „szintetikus kubizmus” elnevezést
Juan Gris
adta ennek a stílusnak,
aki ebben az időszakban csatlakozott az idősebb mesterekhez. az ő mű-
veiben jelentek meg a legtisztább formában a szintetizmus stílusjegyei.
a kubizmus forradalmi újításai és az absztrakció irányába mutató kép-
alkotói módszerei más irányzatok (pl. orfizmus*, futurizmus, dadaizmus,
szürrealizmus) számára is inspirációt jelentettek.
Guernica
Picasso legmegrázóbb művei közé tartozik a spanyol polgárháború (1936–39) egyik eseményét
ábrázoló
Guernica
(gernika). 1937. április 26-án a fasiszta Francisco Franco (fransziszko franko) tá-
bornok diktatórikus rendszerét támogató német Condor Légió a földig bombázta Guernica városát.
Ennek a szomorú eseménynek a hatására született meg a mű, amely nem a valóságot ábrázolta,
hanem a háború modern szimbólumát. Az alakok torzítása, szenvedése, a sötét-világosra redukált
színvilág hűen érzékeltetik a pusztítást. A festmény három művészeti irányzat jellegzetességeit
összegzi. A guratív elemek gazdag szimbolikája miatt a szürrealizmust, a fájdalomtól kiáltó, szen-
vedő emberek révén az expresszionizmust, míg a síkok felszabdaltsága, a kizárólag a szürkék és
barnák árnyalataiból építkező koloritja miatt a kubista stílust tükrözi.
A
Guernica
szimbólumrendszere
A kimondhatatlan fájdalmat nők és gyermekek személyesítik meg, míg az állatok (ló, bika, madár)
a sebezhetőséget, a kiszolgáltatottságot jelképezik. A Nap közepén elhelyezett villanyégő a ter-
mészet ellen elkövetett bűntényre utal. Szimbolikus értelmű az ablakból előbújó, kezében lámpát
tartó nőalak is. Petróleumlámpája talán a Szentírásban emlegetett Igazság Lámpására utalhat.
A kép alján fekvő ember, akinek a kezében eltört, csorba kard van, a reményt testesíti meg,
ugyanis bár elesett és haldoklik, a kardja felett virág dugja ki a fejét a földből.
Pablo Picasso:
Guernica
(1937), olaj, vászon,
349,3×776,6 cm, Museo del Prado, Madrid
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 155
8/2/13 12:48: