Basic HTML Version
166
A konstruktivizmussal rokon törekvések
a konstruktivizmusnak európában több központja is kialakult:
• Hollandiában Piet Mondrian és a köré csoportosuló művészek te-
vékenységét,
• Németországban a weimari Bauhaus művészeti iskola törekvését,
• Magyarországon az ún. síkkonstruktivisták (Kassák Lajos, Bortnyik
Sándor) munkásságát tekintjük idetartozónak.
Piet Mondrian
(1872–1944) pályája kezdetén – más kortársaihoz ha-
sonlóan – több stílussal is kísérletezett. a kubizmus hatására festette
meg a híres
Fák
sorozat darabjait. a téma absztrahálásával (fokozatos
egyszerűsítésével) egyre elvontabb kompozíciókat hozott létre. a költő,
újságíró és festő Theo van Doesburg-hel (téo fan dúszbörhhel) közösen
alapították a
De Stijl
(dö sztejl; a Stílus) című lapot, amely 1917-ben je-
lent meg először. ebben több cikket is írtak az absztrakt művészet sajá-
tosságairól és lehetőségeiről.
Mondrian sokszor hangsúlyozta, hogy a művészet nem lehet szub-
jektív. a képeken nincs helye semmiféle mélységnek és dinamizmusnak
(mozgásnak). a háromdimenziós térábrázolást – mivel amúgy is csupán
illúzió – ki kell iktatni a festészetből. Sőt, még a görbe, szabálytalan vo-
nalakat is, valamint az ecsetvonások okozta felületi egyenetlensége-
ket mindenfajta véletlenszerűséggel együtt. ezeken az elveken alapult
a
neoplaszticizmus
művészeti irányzata, melynek kitalálója, szellemi
atyja Mondrian volt.
a magyar alkotók közül elsőként
Kassák Lajos
és
Bortnyik Sándor
ké-
szítettek egyszerű geometriai alakzatok (körök, négyzetek, három-
szögek stb.), ferde vonalak kiegyensúlyozott vagy éppen dinamikus
viszonylatain alapuló alkotásokat. Programjukat 1922-ben Kassák fog-
lalta össze
Képarchitektúra–manifesztum
című írásában. ennek lényegét
a síkban tartott, visszafogott színezésű, mértani formákból építkező
képszerkesztési mód alkalmazása jelentette, ezt nevezték
síkkonstruk-
tivizmusnak.
Piet Mondrian:
Kompozíció vörössel, sárgával
és kékkel
(1930), 63,5×58,5 cm, olaj, vászon,
zürich, magángyűjtemény
Mondrian
kompozícióit szigorú, geometrikus, egymásra merőle-
ges vonalakkal tagolt, sima felületek jellemzik. Visszatérő motívu-
mai a négyszögek. Mintegy húsz éven keresztül foglalkoztatta az,
hogy újabb és újabb viszonylatokat dolgozzon ki egyazon kompo-
zíciós sémán belül. Ebben a korszakában mindegyik festményén
négyszögeket helyezett el, de a méretüket, a színüket és az azokat
határoló, egymást metsző egyenesek számát, valamint vastagsá-
gát megváltoztatta. Így hozta létre a különböző variációkat. A fő-
színek (vörös, sárga, kék) mellett semleges színeket (fekete, fehér,
szürke) is használt. Főleg aszimmetrikus, sík (kétdimenziós) fest-
ményeket alkotott.
Piet Mondrian:
Virágzó fák
(1912), olaj, vászon, 66×75 cm, Brunstein-gyűjtemény
Szín- és kompozíciós vázlat
Kassák Lajos
Képarchitektúra
című képéről. Lehetőség szerint tekintsd meg a képet
eredetiben is a Magyar Nemzeti Galériában!
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 166
8/2/13 12:48: