Basic HTML Version
167
Szakítás a valósággal: az absztrakció megszületése
a 20. század talán legjelentősebb „felfedezését”, forradalmi újítását az
absztrakció
megszületése jelentette. a kifejezés a latin
abstrahere
szó-
ból származik, jelentése: ’elvonni’. az absztrakció tehát nem más, mint
tárgy nélküli,
non guratív
(nem figuratív)
ábrázolásmód,
amely le-
mond a természet pontos (szolgai) másolásáról. Nem tartja fontosnak
a formák látványhű megjelenítését. a művészek a képzeletük által meg-
teremtett elvont elemekkel (pont, vonal, folt) és a szín kifejezőerejével
közvetítették érzéseiket. a képi tartalmat gondolativá változtatták. a té-
ma elsődlegességét már az impresszionisták is elvetették. a művészet
megújulásának módját abban látták, hogy a képekről fokozatosan
száműzték az objektív valóságra utaló jelentéstartalmakat.
a 20. század elején – néha egymástól függetlenül – azonos időben,
egyszerre többen is eljutottak ehhez a képi kifejezési módhoz; pl. Olasz-
országban albertoMagnelli (mányelli), franciaországban francis Picabia
(franszisz pikábia), Németországban franz Marc, Oroszországban pedig
Kazimir Malevics. Hollandiában a Mondrian vezette neoplaszticizmus
mozgalmában teljesedtek ki a nonfiguratív törekvések.
az orosz származású
Kandinszkij
munkásságában meghatározó sze-
repet kapott a szín mint formateremtő elem. 1910-ben készítette el
Az első absztrakt akvarell
című művét, amely után számos – pusz-
tán színfoltokból, vonalakból, egyszerű mértani elemekből felépülő
– nonfiguratív festményt alkotott. az egyes képeket időrendi sorszá-
mozással különböztette meg egymástól. Még a kép címei (
Kompozí-
ciók, Improvizációk, Impressziók
stb.) is jelzik a tárgyi valósággal való
teljes szakítását. Különös vonzalma a zene iránt végigkísérte egész éle-
tét. Barátjával, Kleevel együtt keresték a közös vonásokat a festészeti és
a zenei formák között. a konstruktivista mozgalom kiemelkedő tagja,
a Bauhaus iskola elismert tanára, a magyar származású
Moholy-Nagy
László
szintén jelentős geometrikus, absztrakt kompozíciókat tervezett.
festményein a színek áthatását vizsgálta, míg plexi- és fémszobrain
a színek fényáteresztő képességével kísérletezett.
az absztrakció mint stílus és mint kifejezési mód a mai napig fellelhe-
tő és meghatározó fontosságú a képzőművészetben.
Moholy-Nagy László:
Fény-tér-modulátor
(
Fény-
rekvizitum
, 1922–1930), krómozott fém, eindhoven,
Stedelijk van abbe Museum
Kazimir Malevics:
Vörös négyzet
(1915), olaj, vászon,
53×53 cm, Szentpétervár, russzkij Muzej
Vaszilij Kandinszkij:
Sárga-vörös-kék
(1925), akvarell, 127×200 cm, Párizs,
Nina Kandinszkij Gyűjtemény
festő, fotográfus, művészeti szakíró; 1923–1928 kö-
zött tanított a Bauhausban. a geometrikus absztrak-
ció jeles képviselője.
Fény-tér-modulátor
(Fényrekvi-
zitum)
című alkotása egyike az első mozgó szob-
roknak. az alkatrészek mozgása megváltoztatja a
megvilágított szobrot, így önmaga, illetve az árnyéka
is folyamatosan változik. Munkássága előtt tiszte-
legve 2005-ben a Magyar Iparművészeti egyetem
felvette a nevét.
1. Végezz kutatómunkát a könyvtárban vagy az interne-
ten! Keress olyan képzőművészeket, akiknek művészeté-
ben meghatározó volt az absztrakció, illetve szinte kizárólag
absztrakt képeket alkottak!
2. Nézz utána, hogy a kortárs festők közül kik festenek hason-
ló stílusú műveket!
Moholy-Nagy László (
– )
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 167
8/2/13 12:48: