Basic HTML Version
176
A szürrealista szobrászat
a kubizmus és a konstruktivizmus szobrászatának elemzésekor már ol-
vashattunk arról, milyen új anyagokat, illetve technikákat használtak
a 20. századi avantgárd művészek.
Picasso például a híres
Bika
című szobrát egy közönséges kerékpár
nyergéből és kormányának egyesítéséből alakította ki. a nyereg lett
a bika feje, míg a kormány a szarva. Különleges anyagpárosításaiból
a szürrealisták is ihletet merítettek. Picasso művészete mellett a dadaiz-
mus is erősen hatott rájuk. Továbbfejlesztették a dadaisták (elsődle-
gesen Duchamp) által alkalmazott „késztermékeket” (ready-made) fel-
használó szobrászatát. alkotásaikat nem is szoborként határozták meg,
hanem találóan
„szürrealista tárgy”
-nak nevezték.
a használati eszközöket, a hétköznapi tárgyakat eredeti helyükről ki-
szakítva és eredeti rendeltetésüktől megfosztva, új jelentéssel ruház-
ták fel. a tárgyak (vagy az eszközök) kiválasztásánál azonban mindig
szerepet játszott bizonyos esztétikai tartalom vagy formai érdekesség.
az „objet trouvé”-ket (obzsé truvé = talált tárgy) gyakran bekeretezve
vagy posztamensen (talapzaton) állították ki. Néha a kiállítóteremben
elhelyezett „szobor” egész környezetét beépítették, a mű szerves részé-
vé tették (lásd installáció, environment). alkotásaiknak többnyire szim-
bolikus szerepet szántak, ezért különös fontosságot tulajdonítottak a
címadásnak. Sokszor össze nem illő elemeket párosítottak egymással,
hogy költői tartalmú, ugyanakkor meghökkentő műveket hozzanak lét-
re (pl. Dalí
Homártelefon
ja vagy Miró objekt-szobrai).
a svájci festőnő és objektművész
Meret Oppenheim
(meré open-
hejm; 1913–1985) metaforák iránti fogékonyságát, asszociatív érzékeny-
ségét dicséri a bizarr hatású, többszörösen szimbolikus tartalmú pré-
mes csészéje, amely talán az ember életének be nem teljesült vágyait
jelképezi. a csésze ugyan előttünk van, mégsem tudunk belőle inni,
nem tudjuk kielégíteni szomjúságunkat. a művésznő ezt a hatást a szo-
katlan anyagpárosítással érte el.
Alberto Giacometti
svájci festő és szobrász az 1930-as években került
szorosabb kapcsolatba a mozgalommal. Ő nem távolodott el olyan
messzire a „hagyományos” plasztikai módszerektől, mint kortársai.
egész pályáját végigkísérte az elsősorban szobrászati problémák meg-
oldásaira összpontosító ábrázolásmód.
a legszürrealistább alkotásának tartott,
A palota hajnali négykor
című
műve egy fából, üvegből, drótból és spárgából készített, épületszerű
szerkezet, amelynek konkrét, szavakra fordíthatóértelmenincsen, inkább
érzelmeinket mozgósítja. a cím rendkívül fontos szerepet játszik a szo-
bor nézői befogadása során, segíti a formák értelmezését, akárcsak más
(pl.
Az elvágott torkú nő
[1932] vagy a
Láthatatlan tárgy
[1934–1935] cí-
mű) munkáinak esetében. Giacometti neve hallatán először mégsem
ezek a szobrai, hanem természetellenesen vékony, magas, pálcikaszerű
figurái jutnak eszünkbe. a második világháború után megszületett töré-
keny alakokban az ember magányossága, elszigetelődése tükröződik.
a szürrealista szobrászat jellegzetes megoldásai olyan mozgalmak-
ban élnek majd tovább, mint az informel, az absztrakt expresszioniz-
mus, az újrealizmus vagy a performance.
Meret Oppenheim:
Reggeli bőrben
(1936),
objekt*, New york, The Museum of Modern art
Alberto Giacometti:
Erdő
(1950), bronz,
57×61×49,5 cm, zürich, Kunstmuseum
Giacometti
Erdő
című szobra az egyike a második világháború
után készült alkotásainak. Az ebből a korszakából származó, sa-
mottos felületű, drámai plasztikák egyértelműen a háború bor-
zalmait fejezik ki. A természeti csapásoktól életerejüket vesztett,
haldokló fák módjára egymás közelében sorakozó gurák mind-
mind az emberiség önpusztításának megtestesítőjeként mered-
nek az ég felé. A kompozíciót öt, pálcikává csupaszított maga-
sabb, míg kettő kisebb, vékony alak és egy – csak mellkasig
ábrázolt – fej (büszt) alkotja. Az alakok mintázási módja is a
szenvedésről árulkodik. Ez a zaklatott, darabos felületkezelés Gia-
cometti stílusának meghatározó eleme. Szobrait általában agyag-
ból készítette, amelyeket azután gipszbe, majd bronzba öntött.
Kísérletezz te is a különböző tárgyakkal és anyagokkal! Gondolkozz el azon, milyen módon
tudnád megváltoztatni a választott eszközök (tárgyak) eredeti rendeltetését, majd a legjobb-
nak tűnő ötleted alapján készíts el egy „szürrealista jellegű tárgyat”!
Vázlat Alberto Giacometti
A palota hajnali négykor
című szobráról
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 176
8/2/13 12:48: