Basic HTML Version
18
Walter Gropius és Adolf Meyer:
Fagus Művek
(1910–1914), Leine, alfeld
A Bauhaus
a hollandiai De Stijl mozgalom mellett fontos kiemelni a németországi
Bauhaus
(bauhauz) iskola (alkotóműhely) tevékenységét. a
Bauhaus
szó
szerint
építőházat
jelent. Története szinte párhuzamos a weimari köz-
társaságéval. a várossal is szoros kapcsolatban állt, mivel a Weimari Kép-
zőművészeti akadémia és az Iparművészeti Iskola egyesítésével 1919-
ben itt alapította meg
Walter Gropius
a Bauhaus művészeti iskolát.
ez az intézmény a kor egész kultúrájára rányomta bélyegét, és a 20. szá-
zad építészetének, formatervezésének és művészeti oktatásának cent-
ruma lett. Olyan jeles művészek tanítottak itt, mint Vaszilij Kandinszkij,
Paul Klee, Johannes Itten (johannesz ittn), Lyonel feininger (lionel fejnin-
ger), Oscar Schlemmer (oszkár slemmer), Josef alberts (jozef albertsz),
Moholy-Nagy László vagy Breuer Marcell. az iskola igazgatói – Gropius,
Hannes Meyer (hansz mejer) és Ludwig Mies van der rohe – is mind elis-
mert építészek voltak. a Bauhaus-csoport felfogása szerint az épület leg-
fontosabb tulajdonságai: a célszerűség, a helyes tájolás és fényviszonyok,
a lakóhelyiségek funkció szerinti értelmes elrendezése, valamint a gazda-
ságosság. Gropius célja az egyszerű, tiszta építészet megteremtése volt,
„[…] amelynek belső logikája elfogadott, amit nem kell körbevenni díszített
homlokzattal, sem pedig más, egyéb művészeti elemmel”.
Programjukban a művészet és a kézművesség egyesítését tűz-
ték ki célul,
hasonlóan a szecesszió összművészeti (Gesamtkunstwerk)
törekvéseihez, de annál fejlettebb módon, már az ipari formatervezés
(sorozatgyártás) igényeit is figyelembe véve. Minden diákjuk tanult
festészetet, rajzot, építészetet és formatervezést is. az oktatás olyan mű-
helyekben folyt, ahol a tanárok és növendékek együtt dolgoztak. a mű-
vésztanárok mellett a gyakorlati technikákban jártas kézműves mesterek
is segédkeztek. a tényleges műhelymunka kötelező, egyéves előkészítő
tanfolyammal kezdődött. ezen az alapozó tanfolyamon színelmélettel,
művészettörténettel és designnal (dizájnnal; ipari formatervezéssel) fog-
lalkoztak a diákok. Csak e tanfolyam sikeres elvégzése után kerülhettek
a választott műhelyek valamelyikébe.
Tanaik kezdetben a
Der
Blaue Reiter szellemiségéhez
álltak közel,
később a
konstruktivizmus
és a
funkcionalizmus*
felé fordultak, a
ku-
bizmus
térrel való kísérletezéseit, az
absztrakt festészet
geometrizáló
komponálási módszereit és a kézműves munka tiszteletét is magukba
foglalták. az iskola az oktatási programjába felvette mindazt, ami az elő-
ző negyedszázad újító törekvéseiből időtállónak bizonyult:
• a szecesszióból a William Morris elveire visszanyúló szociális elkötele-
zettséget és a kézműves munka tiszteletét,
• a Deutsche Werkbundtól (dojcse verkbund; Német Iparszövetség)
a korszerű technika hasznosításának igényét s a tárgyilagosságot,
• a kubizmustól a térrel kapcsolatos kísérletek eredményeit,
• a geometrikus absztrakciótól az elvont komponálás módszerét stb.
Éppen e nyitott szellemisége miatt az iskolának 1925-ben Weimarból
Dessauba, majd 1930-ban Berlinbe kellett költöznie, három évvel ké-
sőbb, Hitler hatalomra jutásakor pedig bezárták. Tanáraikat így távozás-
ra kényszerítették – Kandinszkij Párizsba, Klee pedig Düsseldorfba köl-
tözött. Sokan emigráltak az egyesült államokba, köztük Gropius, Van
der rohe, Moholy-Nagy és Breuer is. Ők ott folytatták tovább tevékeny-
ségüket (pl. Moholy-Nagy 1937-ben Chicagóban megalapította az Új
Bauhaust). a Bauhaus, bár csak igen rövid ideig működött (1919–1933),
eszmeisége és eredményei még ma is számos területen (pl. ipari forma-
tervezés, bútortervezés, tipográfia, reklámgrafika) hatnak.
Walter Gropius:
Bauhaus
(1925–1926), Dessau
a modern építészet kiemelkedő alakja pályáját a
szintén híres mérnök, Peter Behrens berlini irodahá-
zában kezdte. fiatal építészként részt vett annak a
berlini aeG Turbinagyárnak a tervezésében, amely
acélvázas szerkezetével, hatalmas üvegablakaival az
egyike volt az első igazán művészi igénnyel kialakí-
tott ipari épületeknek. Sokat tanult mesterétől,
Behrenstől, és a nála megszerzett ismereteit kiválóan
kamatoztatta a fagus Művek tervezésénél. a fagus
Cipőgyár felkérése remek alkalmat kínált arra, hogy
az üveget és az acélt új funkcióban tegyék próbára.
a fal ablakfelületté alakítását eddig csak a nagyipari
csarnokokon alkalmazták. emeletes, falazott házon
először Gropius és Meyer próbálta ki a függönyfalat
(curtain wallt). ez a vasbeton váz pilléreire szerelt
üvegfal áttetsző, könnyed hatást biztosított az épü-
letnek. a forma itt a funkciót teljes mértékben kö-
vette. a függesztett üveghomlokzat minden dísztől
mentesen nyújtott esztétikai élményt. a Gropius fő
művének tartott, dessaui Bauhaus központi épületét
is ez a formai megoldás tette jellegzetesen mo-
dernné.
1907-ben Németországban alakult gazdasági és mű-
vészeti szervezet volt. Célja olyan minőségi termékek
előállítása az ipar és a kézművesség összehangolása
révén, amellyel biztosítják Németország világpiaci
vezető szerepét.
Walter Gropius (
– )
DeutscheWerkbund
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 180
8/2/13 12:49: