Basic HTML Version
181
Magyarok a Bauhausban
Már esett róla szó, hogymagyar származásúművészek (pl. forbát alfréd,
Molnár farkas, Weininger andor, Breuer Marcell, Pap Gyula, Moholy-
Nagy László) is kötődtek a Bauhaushoz. Közülük többen először az isko-
la növendékei voltak, később pedig ott is tanítottak.
Breuer Marcell
(1902–1981) építész és formatervező volt. 1920-ban
szobrászati tanulmányait félbehagyva beiratkozott a Bauhausba, ahol
Walter Gropius tanítványa lett. 1925-ben mesterlevelet szerzett, majd
az iskola bútorasztalos-műhelyének vezető tanáraként tanított. ekkor
tervezte első csőszékét, amely meghozta számára a hírnevet. az itt lát-
ható sorozatgyártásra alkalmas, csővázas, krómacélból kialakított széket
barátjáról, Vaszilij Kandinszkijról nevezte el. a tervezéshez az ihletet ke-
rékpárjának kormánya és vázas szerkezete adta. ez az ülőalkalmatosság
olyan modern és eltalált konstrukció volt, hogy népszerűsége a mai na-
pig sem csökkent, most is gyártják ezt a típust.
Breuert általában székeiről ismerik, azonban építészként is maradan-
dót tudott alkotni. Gropius meghívásának eleget téve 1937–1946 között
építészetet tanított az amerikai Harvard egyetemen. 1946-ban New
yorkba költözött, ettől kezdve – 1981-ben bekövetkezett haláláig – in-
kább az építészeti tevékenysége volt a meghatározó.
a magyar építészek közül elsőként
Forbát Alfréd
(1897–1972) került
kapcsolatba a Bauhausszal. Később építészként és várostervezőként je-
lentős szerepet játszott a funkcionalizmus elveinek érvényesítésében.
Molnár Farkas
(1895–1945) építész, festő és grafikus, az avantgárd
építészet kiemelkedő alkotója, a magyar Bauhaus legjelentősebb mes-
tere. 1921–1925 között volt a Bauhaus növendéke. ebben az időszakban
széles körű grafikai tevékenységet végzett, és főleg absztrakt kompo-
zíciókat alkotott. 1922-ben Theo van Doesburg hatása alá került, majd
a konstruktivizmus szellemében maga szervezett csoportot a különbö-
ző nemzetiségű Bauhaus-növendékekből. a színházi műhelyben is dol-
gozott, ahol új térszerkezeti rendszerrel készítette el az
U-színház
tervét.
Walter Gropius közeli munkatársaként a
Bauhaus-lakótelep
tervezésé-
ben is részt vett. 1925-ben tért haza Magyarországra, és 1927-ben
megszerezte építészmérnöki diplomáját. (eredetileg festőművésznek
készült, majd a képzőművészeti tanulmányait abbahagyva került a Mű-
egyetem Építészmérnöki Karára.) az igazi nemzetközi ismertséget egy
családi ház megtervezése hozta el számára. ez a budapesti 12. kerület-
ben található
Lejtő úti villa
volt, amellyel 1933-ban a Milánói triennálén
első díjat nyert. főbb alkotásai:
Lejtő úti, Lotz Károly utcai, Székács utcai
villák, a Toldy Ferenc utca . szám alatti bérház.
Érdemes ezeket az épüle-
teket személyesen is felkeresni. Némelyiket ugyan már átalakították, de
többségük még ma is áll, és őrzi modernségét.
Breuer Marcell:
Vaszilij-szék
(1926)
a Budapesti Műszaki egyetem Építészmérnöki Kará-
nak hallgatója volt. 1921-ben barátaival, Molnár far-
kassal és Stefán Henrikkel együtt iratkozott be a
weimari Bauhausba, ahol J. Itten előtanfolyamát láto-
gatta, majd 1922-ben a holland Doesburg De Stijl-
kurzusára járt. az ő hatására alkotta meg síkkonstruk-
tivista kompozícióit. a falfestészeti műhelyben
Schlemmer és Kandinszkij vezetése alatt tanult.
Weininger Andor (
– )
1. Nézz utána az interneten vagy könyvtárban, milyen jelen-
tősebb épületeket tervezett Breuer Marcell!
2. Készíts írásban egy rövid vázlatot, amelyben összegzed
épületeinek modern vonásait, fontosabb stílusjegyeit! Gon-
dolj a tömegformálásra, a szerkezetek, homlokzatok for-
maképzésére, az anyaghasználatra és egyéb szempontok-
ra is! Mennyiben tükrözik ezek a házak, középületek stb. a
Bauhaus szellemiségét?
Molnár Farkas:
Villa
(1932), Budapest, 12. kerület, Lejtő út
Hajós Alfréd:
Sportuszoda
(1930)
Az uszoda Hajós Alfréd (becenevén a „magyar
del n”, 1878–1955) építész tervei alapján ké-
szült. Ő volt az első magyar olimpiai bajnok,
aki az 1896-os olimpián a 100 és az 1200 mé-
teres gyorsúszás győztese lett Athénban. Ké-
sőbb a Műegyetemen építész oklevelet szer-
zett, majd Alpár Ignác irodájában és Lechner
Ödönnel is dolgozott. Az általa tervezett, és
ma a nevét viselő margitszigeti fedett
Sport-
uszodá
t a vasbeton szerkezet lehetőségének
merész kihasználása, valamint korszerű tér- és
homlokzatformák jellemzik.
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 181
8/2/13 12:49: