Basic HTML Version
183
Kenzo Tange:
Olimpiai csarnok
(1964), Tokió
Pier Luigi Nervi:
Sportcsarnok
(1956–1957), róma
Pier Luigi Nervi
(pier luidzsi nervi; 1891–1979) olasz építész 1960-ban,
a római olimpiai játékokra tervezte a képen látható sportcsarnokot.
a közbenső alátámasztás nélküli, 58,5 méter átmérőjű csarnok külön-
legességét az y alakú ferde támaszok és a
vasbeton héjszerkezet
ad-
ja. az épület további érdekessége, hogy a vasbeton tetőhéj csupán
2,5 cm vastag, és csak az y alakú támaszok felé vastagodik. a héjszer-
kezetnek éppen abban rejlik a lényege, hogy a térlefedő szerkezet ön-
súlyát a lehető legkisebbre tervezik, így a hagyományosnál jóval kisebb
támaszerők szükségesek. ez a módszer lehetőséget ad a korábbiaknál
nagyobb méretű terek lefedésére úgy, hogy nem igényel vastag, mo-
numentális tartószerkezetű alátámasztást.
a csarnok terhelése a födém szabályos ívein keresztül a támpillérek szá-
rain adódik át. a Nervi által tervezett épület az ún.
nyomott típusú héj-
szerkezet
alkalmazásának iskolapéldája.
Kenzo Tange
(1913–2005) japán építész kiemelkedő szerepet vállalt
a második világháború után romokban heverő Japán újjáépítésében.
Munkásságának legfőbb jellemzője, hogy ötvözte a tradicionális és
a nemzetközi elemeket, valamint tendenciákat.
az 1964-es tokiói olimpiai játékokra tervezte azt az aszimmetrikus, kü-
lönleges formájú, egy
kis
és egy
nagy sportcsarnokból,
valamint az
azokat összekötő épületekből és melléképületekből álló komplexumot,
amelyet a kert (zöldterület), felhajtók, parkolóhelyek és lépcsőrendsze-
rek egészítettek ki.
annak az alapelvnek, melyet először Sullivan fogalmazott meg, vagyis,
hogy a
„formát a funkcióból kell kialakítani”,
maximálisan megfelelt ez
a létesítmény.
a kis csarnok függesztett tetejének tartórészei a spirálisan megcsa-
vart főkábelnél futnak össze, és ez az erős acélcső a főbejáratnál lévő
pilon legmagasabb pontján rögzül. (a jelenkori építészetben pilonnak
a nagyméretű pillért, tartóoszlopot, illetve a függőhidak esetében a ka-
pu formáját felidéző tartóelemeket nevezik.)
a hosszúkás, függesztett tartók közötti részt kisebb, azonos távolság-
ban elhelyezett acéltartók kapcsolják össze, és ezekre kerülnek a mind-
össze 4-5 mm vastagságú tetőlemezek. Statikai szempontból ez a szerke-
zeti megoldás rokon vonásokat mutat az ún.
héjszerkezettel.
az épület spirális, csigaházszerű, rendkívül egyedi alakja a szerkezet és
a forma, valamint a funkció tökéletes egységéről tanúskodik.
A tokiói Olimpiai csarnok szerkezeti rajza
Színezéssel emeltük ki az Y alakú támaszokat. Vajon mi le-
het a szerepük az épület szerkezeti megoldásában? Idézd fel
a gótikus támpillérekről és támívekről tanultakat!
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 183
8/2/13 12:49: