Basic HTML Version
184
Az organikus építészet
az
organikus stílusú építészetben
– akárcsak az ókori görögöknél,
vagy később a reneszánsznál – ismét az embereknek a természettel va-
ló kapcsolata vált fontossá. az építészeket az a törekvés hajtotta, hogy
összhangot teremtsenek az épületek és az őket körülvevő táj között.
Kerülték a túlzott szabályosságot, inkább a belülről kifelé haladó ter-
vezés mellett tették le voksukat.
Legfontosabb jellemzőjük
azonban
az volt, hogy az
élő szervezethez hasonlóan
képzelték el és tervez-
ték meg épületeiket, amelyekhez elsősorban
természetes anyagokat
(pl. fát, követ, téglát) használtak. ugyanakkor az
új nyersanyagoktól
(az
üvegtől, a vasbetontól)
sem idegenkedtek.
ennek az irányzatnak az alapítója az amerikai
Frank LloydWright
(1869–
1959) volt. a Bauhaus elveit az organikus módszerekkel ötvöző finn alvar
aalto és a plasztikus tömegformálás nagymestere, Le Corbusier, valamint
a magyar építészek közül Makovecz Imre, Csete György és ekler Dezső
munkássága köthető még ide.
Wright már fiatalon megismerkedett a chicagói iskola, a funkcionális
építészet szemléletével, elveivel, és egy távol-keleti utazás révén a japán
kultúrával is. Japánban különösen az épületek egyszerűsége, letisztult
szerkezete, a térelválasztás ötletessége nyűgözte le. rendkívül gazdag
életművéből a chicagói
Robie-ház,
a
„Vízesés-ház”,
a racine-i
Johnson
Viaszgyár irodaépülete,
laboratóriumtornya
és a New york-i
Guggen-
heimMúzeum
a legismertebbek.
Pennsylvania sűrű erdejében, a természettel teljes összhangban és
harmóniában, egy sziklás vízeséshez közel építette fel edgar Kaufmann
számára a világ egyik leghíresebb házát, a
„Vízesés-ház”
-at
,
amelynek
szerkezeti elrendezését az ősi maja templomok ihlették. a kéményként
is szolgáló központi torony köré szervezte a több irányba, horizontáli-
san elnyúló, egymást derékszögben keresztező, szögletes téglatest for-
mákat. ezzel mesterségesen utánozta a ház alatti lépcsős vízesés for-
mavilágát. az épület anyagául terméskövet és vasbetont használt. Mint
más házainak tervezésénél, ennél is belülről, a funkcióból kiindulva
fejlesztette ki az épület külső megjelenési formáját. Így az egész házat
a természet szerves részévé varázsolta.
Másik igen ismert épülete, a New york-i
GuggenheimMúzeum
kialakí-
tásánál szakított a képtárak építésének addigi hagyományaival, és egy
egészen szokatlan, újszerű formai megoldást választott. Spirális, felfe-
lé körkörösen emelkedő és szélesedő csonka kúp formájú, hatalmas
szoborhoz hasonló múzeumot épített. a központi részt üvegkupolával
fedte le. az eredeti elképzelése az volt, hogy a látogatók lifttel felmen-
nek a legfelső, negyedik szintre, és onnan lefelé sétálva megtekintik
a kiállítási anyagot. Természetesen ennek a fordítottja is lehetséges, er-
ről az idelátogatók maguk dönthetnek. ez a műve méltó helyet biztosít
a főleg nonfiguratív alkotásokból álló avantgárd gyűjteménynek.
Alvar Aalto
finn építész alkotásait a letisztult mértani formák és a
funkcionális elv alkalmazása jellemzi. Épületei első ránézésre puritánnak
hatnak, ugyanakkor az alapvetően geometrizáló szerkezetükben min-
dig találkozhatunk valamilyen egyediséggel, amely elsősorban ezeknek
a geometrikus formák tömegeinek az egymáshoz való viszonyából adó-
dik. Épületeinél a dinamikus téralakítás és a természetes anyagok (pl. va-
kolatlan tégla, fa) használata párosul a funkcionalista hatékonysággal,
a Bauhaus-szellemiség az organikus építészeti elvekkel. ez pl. a
Község-
háza
esetében azt jelenti, hogy az épület geometrizáló tömbjei között
természeti környezet található, mely vele szerves egységet alkot.
Frank Lloyd Wright:
„Vízesés-ház”
(1935–1939),
uSa, Bear-run
Frank Lloyd Wright:
GuggenheimMúzeum
(1959),
uSa, New york
Alvar Aalto:
Községháza
(1949–1953), Säynätsalo
(szejnetszalo), finnország
a finn építész és formatervező 1921-ben diplomázott a
Helsinki egyetemen. 1923-ban kezdett el önállóan dol-
gozni saját műtermében. 1928-ban a CIaM (egy mo-
dern építészeti szervezet) tagjaként tevékenykedett.
Munkásságát e szervezeten keresztül ismerték meg a
magyar építészek, akik körében igen népszerűvé vált.
ugyanakkor a magyar építészek is – különösen
Moholy-Nagy László, akivel 1930-ban találkozott elő-
ször – nagy hatással voltak aaltóra.
Alvar Aalto (
– )
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 184
8/2/13 12:49: