Basic HTML Version
185
Le Corbusier
eddigmegismert munkáinak pontosan az ellentéte a
Notre-
Dame-du-Haut
(notr-dam-dü-ó)
búcsújáró kápolna,
amely az organikus
építészet alapelveinek megfelelően a tájjal teljes összhangot képez. Le
Corbusier ezt az épületet egy olyan, a második világháború idején el-
pusztult templom helyén építette fel, amelynek köveit felhasználta az új
kápolnához. ebből a szempontból is figyelt a környezet védelmére, hi-
szen az újrahasznosított falazóanyaggal csökkentette a költségeket.
Kihasználta a vasbeton héjaknak azon tulajdonságait, hogy nagymé-
retű és különleges formájú alakzatokat lehet velük létrehozni. Szobor-
szerű hatást ért el a minden nézőpontból más és más képet mutató
formaképzéssel. a fehérre meszelt, bárkára emlékeztető kápolna monu-
mentalitás érzetét keltő falait szétszórtnak tűnő, de valójában az arany-
metszés szabályainak megfelelően elrendezett, kicsi ablakokkal tagolta.
az ablakok színes üvegkompozícióit is saját maga tervezte, akárcsak a
bejárati vasajtó tűzzománc díszítését. Mivel a templom belsejében csu-
pán 200 ember fért el, ezért szabadtéri oltárt, énekeskarzatot és szószé-
ket is kialakított.
Le Corbusier:
A Notre-Dame-du-Haut búcsújáró kápolna
(1950–1954), ronchamp
A búcsújáró templommetszete
Az épület adatai:
• a templom hossza 25 méter,
• maximális magassága az oltár felett 10 méter,
• a félkupolák magassága 15 és 22 méter.
Az építéshez felhasznált anyagok: kő, vasbeton, fúvott beton,
üveg, vas.
Jørn Utzon:
Operaház
(1959–1973), Sydney, ausztrália
Az épület adatai: az opera 2,2 hektárnyi területet foglal el. A tető
felülete 18 500 m
2
, a tetőszerkezet „vitorlái” 161 tonna súlyúak.
A legnagyobb kagylóhéjmagasság 67 méter. Itt található a világ
legnagyobb („Nap és Hold” nevű) színpadi függönye, mely August
Coburne (ogaszt kobörn) tervei alapján készült. A függönyszárnyak
egyenként 93 m -esek. A hangversenyterem mechanikus orgonája
szintén a világ legnagyobbika (10 500 darab sípja van). A hangver-
senyterem ülőhelyeinek száma: 2679, míg a színpadát 1547 ülő-
hely veszi körül. Egyéb rendezvények megtartására még további öt
terem áll rendelkezésre. Az épületben található még mozi és étte-
rem is. Az Operaház a székhelye a sydney-i szimfonikus zenekar-
nak és a lharmonikusok kórusának, valamint a városi színháznak
is. Az épület belső stílusát találóan „a világűrkorszak gótikájának”
nevezik.
zománcdíszes
vasajtó (főbejárat)
Világítófal üvegablakokkal
esti
kápolna
reggeli
kápolna
Sekrestye
Szószék Énekeskarzat
Szabadtéri
oltár
fülke
Szűz Mária-szoborral
Jørn Utzon
(jörn utszon; 1918–2008) dán építész
sydney-i Operaház
a
a 20. század egyik legnépszerűbb építészeti ikonja lett. az 1954-ben ki-
írt építészeti pályázatot, amelyre 32 országból 233-an jelentkeztek, az
akkor még fiatal és ismeretlen Jørn utzon nyerte meg a vitorlák (vagy
kagylóhéjak, felhők) formáira emlékeztető szokatlan tervével. a város
kikötőjében egy tengerbe nyúló földnyúlványon felépítésre kerülő épü-
letet három szakaszban kivitelezték.
először a padozat, aztán a kagylóhéjformák, végül az épület külső
burkolata és üvegfalai készültek el a belső terekkel együtt. az erede-
tileg 7 évre (7 millió ausztrál dollár költségvetéssel) tervezett munkála-
tok 14 évig tartottak, és kb. 100 millió ausztrál dollárt emésztettek fel.
a nagy nehézségek (pénzügyi és építésszerkezeti gondok) árán elkészült
Operaházat II. erzsébet angol királynő avatta fel 1973. október 20-án.
A sydney-i Operaház
szerkezeti rajza
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 185
8/2/13 12:49: