Basic HTML Version
186
Plasztikus formák szimbolikus üzenete
Makovecz Imre
(1935–2011), a magyar organikus építészet megalapí-
tója, a népművészet szellemiségéből, formakincsének tanulmányo-
zásából merített ihletet sajátosan egyéni műveinek megteremtéséhez.
Munkái mindig szervesen illeszkednek a környezetbe, emberközpon-
túak, antropomorf jellegűek és általában szimmetrikus elrendezésű-
ek. Számos középületet és lakóházat – pl.
sárospataki
Művelődés Há-
z
át (1983), a
paksi római katolikus templom
ot (1987), a
siófoki evangélikus
templom
ot (1989), a
jászapáti
(1986) és a
kakasdi faluház
at (1983), a
ma-
kói Hagymaház
at (1996–2000) – tervezett. fő művének az 1992-es Se-
villai Világkiállításra készített
Magyar Pavilon
t tekintik. ezt a hátára for-
dított bárkára emlékeztető, sötét palával fedett, gömbölyded tömegű
épületet a gerincéből kiemelkedő hét torony teszi még jellegzeteseb-
bé. az ide látogató közönséget nemcsak az épület külső formai kiala-
kítása nyűgözte le, hanem a belső falrésekben elrejtett, programozott
hang- és fényeffektusok is.
Makoveczhez hasonlóan az osztrák
Friedrich Hundertwasser
(fridrih
hundertvasszer; 1928–2000) képzőművész, építész és elméletíró is a táj
és az épület szoros egységét hangsúlyozó felfogás híve volt. Jelentős
környezetvédelmi tevékenységet is folytatott. Munkássága kezdetben
szorosan kapcsolódott a szecesszióhoz, különösen Klimt és Gaudí mű-
vészetéhez. Képeit, épületeit elsősorban jellegzetes élénk színeket és
a természeti formákhoz hasonló szabálytalan, burjánzó motívumokat
használó ornamentikájáról ismerni fel.
Leghíresebb épülete a nevét viselő
Hundertwasser-ház,
amelyet Bécs
városi képviselőinek felkérésére készített. az épületben 50 különböző
alapterületű bérlakást alakított ki. a ház homlokzata rendkívül dekora-
tív, mivel minden egyes lakás más és más színt és mintázatot kapott.
a szabálytalan elrendezésű ablakok mérete, színe alakja is változa-
tos. Körülöttük kerámiadarabokból és fémlapokból kialakított mozaik-
szerű mintázat látható. a ház kerekded, barokkos oszlopai között sincs
két egyforma. az építményt arany és réz hagymakupola koronázza.
a tetőzet sem a megszokott. fákkal, fűvel, egyéb növényekkel dúsan
beültették, így az emeleten lakók is élvezhetik a természet örömeit. eb-
ből a szempontból az épület igazi ökológiai „álomház”.
Friedrich Hundertwasser:
Hundertwasser-ház
(1983–1985), Bécs, ausztria
Makovecz Imre:
Művelődés Háza
(1972–1983),
Sárospatak
A
sárospataki
Művelődés Háza
Makovecz azon épületeinek
egyike, amelynél az organikus szemlélet nemcsak a koncepció-
ban, hanem a ház külső formáját tekintve is tetten érhető.
Az épület ugyanis emberszerű jelleggel felruházott (antropo-
morf*). Ez leginkább a homlokzat arcszerű és a főbejárat feletti
rész szemekhez hasonló kialakításában nyilvánul meg. Ugyanak-
kor az U alakú alaprajzi elrendezésű művelődési ház két oldalszár-
nya is ölelő karként fogadja az ideérkezőket. Funcióját tekintve
színházi és kamara-előadásoknak, zenei eseményeknek, irodalmi
találkozóknak, tanácskozásoknak és konferenciáknak ad teret. Itt
működik még a városi könyvtár, valamint a mozi is.
Az épület előtt álló nyolc méter magas oszloppáros körplasztikáit
Péterfy László szobrászművész készítette. Az egyik szobor a
Cso-
daszarvas legendá
ját, míg a másik a nagyszentmiklósi aranykincs
mitikus
„Égberagadás”
jelenetét ábrázolja.
Makovecz Imre:
Szentlélek-templom
(1987–1991), Paks
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 186
8/2/13 12:49: