Basic HTML Version
198
A stílusirányzat, mozgalom neve
és fontosabb jellemzői
Vezéralakjai, főbb képviselői
Alkalmazott technikáik
Jelentősebb alkotások
Mail art
(mél art; ’küldeményművészet’)
ez a neoavantgárd irányzat kb. az
1960-as
évektől kezdődően
jelent meg, és legfon-
tosabb jellemzője a
postai úton történő
kommunikáció
volt. a művész különböző
módozatokat (pl. kétértelmű címzés, eset-
leg cselekedtető felhívás egy képeslap át-
alakítására stb.) kieszelve – a postai szolgál-
tatásokat igénybe véve – teremtette meg
művészetét.
Magyarországon Tót endre az elsők között
cserélte fel a festészet hagyományos esz-
közeit a mail art eszközeire, vagyis az álta-
la kitalált concepteket (pl. a
Zéró,
az
Eső
és
az
Öröm
címűeket) postai úton terjesztette.
Legnépszerűbb alkotásainak (képeslapjai-
nak) készítéséhez az írógép leütéseit kom-
pozíciós foltokként használta fel.
• Ray Johnson
• Dick Higgins
•
Ben Vautier
• Wolf Vostell
• George Brecht
• Ryosuke Cohen
• Pier Mario Ciani
•
Tót Endre
• Beke László
• Galántai György
Ben Vautier
(ben votyié) például egy leve-
lezőlapra két címet is írt, ennek a szöveg-
nek a kíséretében:
„A postás választása”.
• levelek
• írásos dokumentumok
• egyéb küldemények
• művészbélyegek
Arte povera
(’szegény művészet’)
Az 1960-as években Olaszországból ki-
induló művészeti irányzat.
elnevezé-
se Germano Celant (dzsermano cselant)
olasz műkritikustól származik, aki egyben az
olaszországi arte povera csoport vezetője is
volt. Műveikhez szokatlan anyagokat – ron-
gyokat, viaszt, üveget, plexit, ólmot, neont,
néha zsírt, zöldségeket, gyümölcsöt, sőt
esetlegesen élő lovakat – használtak fel.
Piac- és formaellenes
magatartásuknak
leginkább az environment, az installáció és
a különleges anyagok meghökkentő társí-
tásain alapuló reliefek és „szobrok” feleltek
meg. Művészetfilozófiai kérdéseket fesze-
gető gondolataik más országokban tevé-
kenykedő művészek érdeklődésével, meg-
nyilvánulásaival mutattak rokonságot (pl.
a konceptuális és folyamatművészet jeles
képviselőiével).
• Germano Celant
• Giovanni Anselmo
• Mario Merz
• Giulio Paolini
•
Michelangelo Pistoletto
• Jannis Kounellis
• Joseph Beuys
• Bernard Pagès
• Anish Kapoor
• Tony Cragg
• Erdély Miklós
• Szentjóby Tamás
• Bukta Imre
• installáció
• environment
• relief
• hulladékokból készített
kollázs, assemblage
• különböző vegyes tech-
nikák
Bukta Imre
(sz. 1952) festőművész, szobrász, performer; művészete elvá-
laszthatatlan a mezőgazdaságtól, a paraszti élettől. festményeinek, gra-
fikáinak, installációinak, performance-ainak témáit is a vidéki élet hét-
köznapi eseményeiből merítette (pl. kaszálás, permetezés, öntözés,
gyümölcsszedés stb.). Nemcsak témáiban kapcsolódik a falusi létformá-
hoz, hanem eszközeiben is. Szobraiba (installációiba) többször épített be
ásót, gereblyét, lapátot, kollázsaihoz pedig sokszor használt természetes
anyagokat (pl. füvet, kukoricát, szalmát). az ismétlődés, az egyes motívu-
mok újra és újra felbukkanása, akár egy kompozíción belül is, jellemző
alkotói módszerére (pl.
Falusi tapéta-sorozat,
1985;
Hajnali szabad per-
metezés,
1985). a nemzetközi irányzatok közül leginkább az arte po-
vera törekvéseivel mutat rokonságot az ún. agro (mezőgazdasági) art-os,
természetközeli, az anyagok átszellemítésén alapuló, ironikus, sőt néha az
abszurditást kedvelő stílusa. a Műcsarnokban 2012-ben megrendezett,
Másik Magyarország
című, mintegy 100 munkáját bemutató, nagyszabású
tárlata a művész eddigi legnagyobb hazai kiállítása volt.
Tót Endre:
A Hősök terét ábrázoló képeslapja
(1971–1974), felirata:
Ha a jobb oldalt
olvasod, szeretni
foglak
Ha a bal oldalt
olvasod, utálni
foglak
Bukta Imre:
Hajnali szabad permetezés
(1985),
installáció, festett tárgyak, fa, fém,
240×400×80 cm, Magyar Nemzeti Galéria,
Budapest
Michelangelo Pistoletto
(mikelandzselo
pisztoletto):
Rongyok arany Vénusza
(1967–1971),
London, Tate Gyűjtemény
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 198
8/2/13 12:49: