211
A mozi kezdetei
a filmszínház (mozi) kezdetének azt a pillanatot tekintjük, amikor a
Lumière- vérek
(Auguste és Louis Lumière [ógüszt és lui lümier) elő-
ször tartottak közönség előtt vetítést a párizsi Grand Caféban, 1895. de-
cember 28-án. a
kinematográf
segítségével saját filmjeiket mutatták be.
ekkor még nem a film története bírt fontossággal, hanem az izgalmat
maga az életre kelt, mozgásban lévő kép jelentette. Mi sem bizonyítja
ezt jobban, mint az, hogy amikor a lyoni pályaudvarra érkező vonatot
bemutató filmet vetítették, a nézők a feléjük közeledő mozdony látvá-
nyára ijedtükben fejvesztve menekültek ki a nézőtérről.
az 1902-ben bemutatott,
Georges Méliés
(zsorzs méliesz)
Utazás a
Holdba
című trükkfilmjénél, amelyet a sci-fi ősének és egyben az első
játékfilmnek is tekintenek, már a történet is nagy szerepet kapott. a né-
mafilm után további előrelépést jelentett a hangosfilm megjelenése,
amely a
Warner Brothers
(vórnör bradersz)
A dzsesszénekes
című 1927-
es munkájával vette kezdetét.
Később az egyesült államokban kialakult a tömegfilmgyártás is, a fil-
mek műfajokba rendeződtek, pl. az 1920-as évek közepén a burleszk
hódított. a legendás burleszk színész-rendező
Charlie Chaplin
(csárli
cseplin) neve egybeforrt ezzel a műfajjal. Chaplin kiemelkedő filmjei kö-
zött tartjuk számon
A kölyök,
az
Aranyláz,
a
Modern idők
és
A diktátor
cí-
műeket.
a világ egyik leghíresebb rajzfilmkészítője,
Walter Elias „Walt” Disney
(wóltör ilájesz wólt dizni) amerikai filmrendező, producer, forgatókönyv-
író, szinkronszínész és rajzfilmgyáros nevét is ki kell emelni, ha filmtör-
ténettel foglalkozunk. 1937-ben került sor az azóta már klasszikussá vált
rajzfilmje,
A hófehérke és a hét törpe
bemutatójára, amely hatalmas si-
kert aratott.
Nagyot ugorva a mozitörténetben fontos mérföldkő az 1950-es évek-
beli 3D-s filmek megjelenése, amelyek készítéséhez két kamerát vagy
egy ikerlencsés kamerát használtak. a közönség ezeket speciális szem-
üveggel nézte, melynek jobb és bal lencséje más-más színű (piros-kék)
volt. Érdekesség, hogy az első nagyobb költségvetésű 3D-s filmnek (cí-
me:
Viaszbabák háza,
1953) kettős magyar vonatkozása is volt, mivel a
magyar származású andre de Toth (Tóth endre) rendezte, aki Kertész
Mihály
A Panoptikum rejtélye
című 1933-as filmjét dolgozta fel.
Lumière- vérek:
A vonat érkezése
(1895)
Georges Méliés:
Utazás a Holdba
(1902)
Charlie Chaplin:
Modern idők
(1936)
3. Végezz kutatómunkát, gyűjts egy szabadon válasz-
tott lmrendező (pl. Charlie Chaplin, Alfred Hitchcock, Luis
Bunuel, Ingmar Bergman, Orson Welles, Federico Fellini,
Jean-Luc Godard, Akira Kuroszava, Andrej Tarkovszkij,
Steven Spielberg, Quentin Tarantino, Jancsó Miklós, Fábri
Zoltán, Makk Károly, Huszárik Zoltán, Szabó István) alko-
tói életművéről információkat, érdekességeket! Készíts szá-
mítógépes prezentációt a munkádról, és mutasd be az osz-
tálytársaidnak!
4. Alakítsatok kisebb csoportokat! Készítsetek az órán (tele-
fonnal, fényképezőgéppel vagy videokamerával) egyperces
rövid lmet! Írjátok fel előre papírcsíkokra azokat a műfajo-
kat (pl. dokumentum, vígjáték, krimi stb.), amelyek jellem-
zőit a forgatásánál gyelembe kell majd vennetek!
A lm témája lehet szabad, de a papírcsíkra írt, véletlensze-
rűen kihúzott műfaj sajátosságai szerint dolgozzatok!
a teljesség igénye nélkül: burleszk, western, törté-
nelmi film, dokumentumfilm, fantasy, sci-fi, akciófilm,
katasztrófafilm, horrorfilm, krimi, gengszterfilm,
thriller, musical, kalandfilm, vígjáték, melodráma.
A lm fontosabb műfajai
1. Hozzád mely lmes műfajok állnak közel? Sorold fel ked-
venc lmjeidet!
2. Keress rá az internetes videomegosztó oldalakon a Lumière-
vérek 1895-ben bemutatott lmjeire (pl.
A munkaidő vége,
A vonat érkezése, A kisbaba reggelije
), és tekintsd meg őket!
Figyeld meg a kameraman munkáját! Mit tapasztaltál?
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 211
8/2/13 12:50: