Basic HTML Version
213
• forgatókönyv:
a film cselekményének, párbeszédeinek, jeleneteinek
írásos formába öntött dokumentuma. a forgatókönyv alapján készíte-
nek napokra lebontott ütemtervet (forgatási tervet) a forgatócsoport
tagjai.
• szinopszis:
a forgatókönyv rövidített kivonata, sűrített változata.
• storyboard
(sztoribord, képes forgatókönyv): a film vagy animáció tör-
ténetének vizuálisan megjelenített változata. Mindig a filmforgatást
megelőzően készül. alapvetően két fajtája ismert: az egyszerű (váz-
latos, pálcikaembereket használó), vagy a részletesebben kidolgozott,
képregényekhez hasonlító. fontos jellemzője, hogy nemcsak a jelene-
tek rajzos változatát tartalmazza, hanem sokszor a szereplők szövegét
és különféle technikai utasításokat is ad. Néha szabad kézzel, olykor
pedig számítógépes rajzprogrammal készítik.
• montázs
(a filmre vonatkoztatva): francia eredetű, az összeszerelés,
összeállítás szóból származik a kifejezés. egyrészt a film jeleneteinek,
felvételeinek elrendezése, összekapcsolása, amelyet a vágás (snitt)
során alakítanak ki, másrészt a film formanyelvének, kifejezőeszköz-
rendszerének, belső struktúrájának (a hang és a mozgóképrendszer rit-
musának) egészét is jelenti. Több fajtája létezik, pl. lineáris montázs*,
függőleges montázs*, illetve egy másik felosztás szerint párhuzamos
(szimultán), belső, asszociatív.
• világítás:
a rendező és az operatőr alapvető eszköze a nézői figyelem
irányítására. Lehet természetes vagy mesterséges; erősen kontrasztos
fény-árnyék viszonyokkal játszó vagy lágy, szórt; egyetlen tárgyra, sze-
mélyre irányított; az adott jelenet céljától függően változhat.
•
hang és kép együttese:
a filmek esetében az üzenet szempontjából
kulcsfontosságú. Teljesen más üzenetet továbbíthatnak például ugyan-
azok a képsorok, ha a különböző hírműsorokban eltérő kísérőszöveggel
jelennek meg. Vagy egy jelenetnek teljesen megváltozhat az értelme,
ha más a kísérő-, aláfestő zenéje. a hang filmes funkciója, hogy meg-
erősítse, hitelesítse a képi valóságot, valamint megadja a film ritmusát.
a kísérőzenéjé pedig, hogy kiemelje, fokozza a fontosabb, katartiku-
sabb érzelmi pillanatokat.
1. Keressetek hasonlóságokat és különbségeket a képregény
és a storyboard között!
2. Soroljatok fel olyan képregényeket, amelyeket meg lme-
sítettek!
3. Nézz utána, mit jelent a párhuzamos (szimultán), a belső és
az asszociatív montázs!
a képregény története a messzi régmúltba nyúlik visz-
sza. amikor az emberek többsége még nem tudott
olvasni, a közlésre szánt információt képek segítségé-
vel mondták el (pl. az egyiptomi sírkamrák ábrázolá-
sai, a
Halottak Könyvének
képei; Traianus római császár
oszlopának domborművei; a templomok Jézus életét
megjelenítő freskói; a bayeaux-i falikárpit, amely Hó-
dító Vilmos 1066-os angliai partraszállását és a
hastingsi [hésztingszi] csata eseményeit örökítette
meg stb.). azonban a szorosan vett mai formájában
(képkockák, szóbuborékok, oldaltervek kompozíciós
szerkesztése stb.) csak a 19. század végén, az amerikai
egyesült államokban alakult ki. Tulajdonképpen két
sajtómágnás, Joseph Pulitzer (a magyar származású
Pulitzer József) és William randolph Hearst (viljem
rendolf hörszt) vetélkedésével kezdődött. Pulitzer újsá-
gának vasárnapi mellékletében sikerrel indította útjára
a szegény utcagyerek, a
Sárga Kölyök
történetét, akit
hamarosan nagyon megkedvelt a lapot olvasó közön-
ség, de nemsokára ellenfele akadt
Buster Brown
szemé-
lyében. az ő kalandjait a konkurencia jelentette meg
hasábjain, és karaktere pont a
Sárga Kölyök
ellentéte
volt, mivel a társadalom felső rétegéből származott.
a képregények jellemzői:
• Sűrítésekkel, azaz csak a lényegre koncentrálva mu-
tatják be a történetet.
• Általában a képeket szövegrésszel látják el, amelyeket
néha a képek alatt, néha szóbuborékban a kompozí-
cióba építve alkalmaznak.
• A kompozícióik a filmekhez hasonló képszerkesztés-
sel (közelről, távolról stb.) ábrázolják az eseményeket,
mindig olyan módon, ahogy azt a történet adott jele-
nete megkívánja.
• Ábrázolásmódjuk egyszerű, dekoratív, erőteljes kon-
túrokra épít.
• Színhasználatuk lehet fekete-fehér. Ha színesek, akkor
inkább az élénkebb színeket részesítik előnyben, il-
letve az erőteljes színkontrasztokat kedvelik.
Képregény
Storyboard vázlatok egy dokumentum lhez
(2003)
A képzőművészeti és a lmes montázs hasonlóságai
Már tanultuk (tk. 169. oldal), hogy az avantgárd művészeknek
kedvelt technikája volt a fotómontázs. Elevenítsétek fel a mon-
tázzsal kapcsolatos ismereteiteket! Fontos megjegyezni, hogy a
montázs technikai értelemben egyfajta kollázs (ragasztott kép),
ugyanakkor a két fogalom nem fedi teljesen egymást. Ha össze-
hasonlítjuk őket, megállapítható, hogy a kollázs inkább technika,
míg a montázs inkább alkotási elv.
A lm esetében is tetten érhető a montázs kettős természete. Hi-
szen a képsorokat összevágják (montírozzák, ebben az értelem-
ben technikai módszer), a cselekményt ezáltal tudják sűríteni,
vagyis a történet megértése szempontjából a legfontosabb ese-
ményeket bemutatni. A montázs segítségével alakítható a lm
ideje, helyszíne (tere) is, de a képsorok együttese asszociációk lét-
rehozására is alkalmas (ebben az értelemben pedig az alkotói elv
dominál).
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 213
8/2/13 12:50: