Basic HTML Version
214
A mediális művészet és a kísérleti film
a
médium
(média)
latin eredetű szó, jelentése: ’eszköz’ (közeg, hordo-
zó, közvetítő). Mint elvont fogalom a tömegkommunikációs eszközök
(pl. a rádió, a televízió, a különböző újságok, más nyomtatott anyagok,
az internet) összefoglaló neve.
a művészetben a
mediális
kifejezést elsősorban az 1960-as évek kö-
zepétől az 1970-es évek végéig terjedő időszakra vonatkoztatták. Nem
egyetlen irányzatot jelöltek azonban ezzel a fogalommal, hanem a kor-
szak művészetében felvetett és megfogalmazott problémakörök együt-
tesét. a concept art és a vele rokon stílusirányzatok (pl. a process, pro-
ject, mail, land art stb.) tárgyalásánál már említettük, hogy képviselőik
a gondolatiságot helyezték előtérbe a „műtárggyal” szemben, vagyis az
ötletet sokkal fontosabbnak tartották, mint a megvalósulását. Ilyen érte-
lemben a médiumoknak inkább a dokumentációs szerepét és az általuk
közvetített üzenetet hangsúlyozták. a ’60-as évek közepétől egyes mű-
vészek érdeklődésének középpontjábamár maga a „közvetítő” is beleke-
rült. a kanadai kommunikációelméleti tudós, Marshall McLuhan (marsal
mekluen) így fogalmazta ezt meg:
„A médium maga az üzenet.”
az ő el-
mélete szerint a tömegmédiumok nem annyira a tartalmukkal hatottak
ránk – legalábbis megjelenésük kezdetén –, hanem önmagukkal kel-
tettek szenzációt. Például a televízió feltűnésekor az emberek figyelmét
a hírek és a különböző műsorok helyett a készülék kötötte le. ez más
eszközök (a videó, a polaroid, a fénymásoló stb.) esetében is hasonlóan
történt. a későbbiekben viszont ezek az új technikai médiumok hatás-
sal lettek a közlemény szerkezetére, kialakult sajátos nyelvezetük, amely
aztán visszahatott a közvetítőre. Megjelenésük változást eredményezett
az „emberek közötti viszonyokban” is (pl. az információk pillanatok alatt
való eljuttatása a világ bármely pontjára az interneten keresztül).
a
mediális művészek
felfigyeltek ezekre a sajátságokra. a hagyomá-
nyos közvetítőket többször használták fel szokatlan módon (pl. postai
küldemények művészete vagy a video art stb.), és egészen új célok szol-
gálatába állították őket. a műfaji határok ismét átrendeződtek, újak szü-
lettek (pl. a kísérleti film, a videoinstalláció). Mivel sok olyan átmeneti és
vegyes műfaj keletkezett, amely-
nek leírására, megjelölésére már
a régiek alkalmatlannak bizonyul-
tak, szükség lett újabb meghatá-
rozások bevezetésére is. Ilyen a
mixed média,
az
intermédia
és
a
multimédia
(jelentésüket lásd
balra fenn).
Mivel a média fogalmával
egyszerre jelölhetünk
„anyagot,
technikát, témát, hordozót, kifeje-
zési eszközt, egyéni stílust és alko-
tói módszert” ,
így sokkal alkalma-
sabbnak tartják az új, sokféle és
szerteágazó művészeti jelensé-
gek megközelítésére.
Nam June Paik:
Global Groove
(global grúv;
Világbarázda;
1973), színes videó, hang,
28 perc, Holly Solomon Gallery
Diaporáma:
olyan vetítési módszer, amelyhez két (vagy több)
vetítőt és egy vásznat használnak. A vetítés folyamatosságát kü-
lönböző módokon biztosítják – pl. az ún. úsztatásos technikával –,
amikor a képeket egymásra montírozzák. Miközben az egyik kép
fokozatosan elhalványul, addig a másik fokozatosan felerősödik.
Általában a diaporáma-vetítéseket zenei és (vagy) szöveganyag
egészíti ki. Ezekkel a vetítésekkel az 1960-as években kezdtek kí-
sérletezni a művészek, Franciaországból indult útjára és az 1970–
80-as években élte virágkorát. Magyarországon a váci fotóklub
tagjai próbálkoztak először e művészeti technikával 1965 táján.
Kísérleti (experimentális) lm:
ez az elnevezés nem egyetlen
irányzatra vagy stílusra, hanem olyan avantgárdista művészek
kezdeményezéseire vonatkozik, akik igazából arra keresik a vá-
laszt, mi is a lm valójában.
Számos változata közül a legjellemzőbb, amikor egyetlen össze-
függő történet helyett csak képekkel, zenével, non guratív eszkö-
zökkel fejezik ki a mondanivalót (absztrakt lm). Máskor több ve-
títővel, több vásznon sokféle eszköz alkalmazásával közvetítik a
gondolataikat (kiterjesztett mozi). Különleges módszereiket ké-
sőbb a videoklipekben, a reklám lmekben láthatjuk viszont.
A kísérleti lmezés jelentősebb alakjai közé Andy Warhol, Michael
Snow, Peter Gidol, Magyarországon: Bódy Gábor, Erdély Miklós,
Hajas Tibor, Szirtes András, Maurer Dóra tartozott. Kiemelkedett
még ezen a területen a budapesti
Balázs Béla Stúdió
az előbb
felsorolt tagokkal.
Mixed média:
jelentése: vegyes eszköz vagy anyag. A külön-
böző műfajokat elegyítő, keverten használó művészeti kategória.
Intermédia:
a műfajok közötti új területek megnevezésére szol-
gáló fogalom (egyszerűbben: köztes műfaj).
Multimédia:
lényege a különböző információközlési módok (pl.
a hang, az álló- és mozgókép, a szöveg) kombinációja. Kizárólag
digitális formában létezik (CD-ROM).
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 214
8/2/13 12:50: