Basic HTML Version
216
a fényképészeti eljárások fejlődésének köszönhetően többen is foglal-
kozni kezdtek a fényben rejlő művészeti lehetőségekkel, gondoljunk
csak a Bauhaus iskola tevékenységére, Moholy-Nagy László művészeté-
re vagy az op art törekvéseire. fontos kiemelni
Kepes György
képzőmű-
vész, művészeti író a fénnyel mint kreatív médiummal alkotott műveit
is, amelyekben a hagyományos művészet a tudománnyal és a legújabb
technikával párosult. Kepes György az elsők között készített fényfalakat,
programozott kinetikus műveket (életrajzát lásd oldalt).
a 20. század vége felé a technikai eszközök (pl. az ipari diavetítők, a
nagy fényerejű videoprojektorok, a számítógépes 2D-s és 3D-s grafika,
az animáció) fejlődésével a művészeknek új kifejezésmódokra nyílt le-
hetősége. az ipari diavetítőket állóképek vetítésére használták, erede-
tileg színházakban, majd koncertek, DJ-fellépések háttereihez, végül
egyes művészek elkezdtek épületekre, terekre is vetíteni, megjelent
az ún.
fényfestészet.
az elnevezés Moholy-Nagy Lászlótól szárma-
zik, a kortárs művészek, Berkes Dóra és Kozma Péter által alapított ma-
gyar csapat, a
Raypainting
(sugárfestészet) neve is erre az eljárásra utal.
az alkotók egy üveglapra hőálló festékkel festményeket készítettek –
később a hőálló fóliák megjelenésével már számítógépes nyomatokat
is –, és azokat kivetítették, ezek még állóképek voltak.
a mozgókép, animáció kivetítésére alkalmas videoprojektorok fény-
ereje 2005-re lett olyan erős, hogy kültérben is élvezhető vetítést lehe-
tett velük elérni. a háromdimenziós formákra kivetített mozgó tartalom
megnevezése a
video mapping
vagy 3D mapping (tárgyvetítés). ennek
különleges válfaja, amikor egy épület homlokzatára vetítenek a művé-
szek úgy, hogy a kép igazodik az architektúra elemeihez, vagy éppen ját-
szik azokkal, pl. eltünteti, elmozgatja, lebontja majd újra felépíti, átalakítja
őket, és ezáltal új tereket hoz létre. ezt
architekturális vetítésnek
(épü-
letvetítésnek) nevezzük, amely monumentális műfaj, ugyanis a kivetített
kép több tíz, vagy akár több száz méteres is lehet. a legtöbb esetben az
épületvetítés zenére történik, a kép és zene szoros egységet alkot, pár-
beszédet folytat, ez is jelzi a műfaj összetettségét. a video mapping mű-
vészeknek nemcsak a számítógépes animáció készítéséhez kell érteniük,
hanem ismerniük kell a videoprojektorok működését is, hogy ki tudják
küszöbölni a felületi torzulások okozta pontatlanságokat.
Hazánkban a műfaj legjelentősebb, nemzetközileg is elismert képvi-
selője
Bordos László Zsolt
(Bordos.artworks), aki alkotótársaival, Kovács
Ivóval és Szalkó Dániellel számos vetítést készített Magyarországon és
világszerte. Vicsek Viktor szintén kiemelkedő alakja ennek a műfajnak.
Érdekesség, hogy 2010-ben, Budapesten rendeztek először a világon
architekturális video mapping versenyt, Paint up! (pént áp) néven.
Fényalkotások – video mapping, épületvetítés
Kepes György:
A bostoni kikötő komplex ökológiai
fénykörnyezetének terve
(1964–1965)
3d-s mintasablon.
Segítségével az animációk pontosan az épületre illeszthetőek
festő, tervező, képzőművész, művészeti író. a buda-
pesti Képzőművészeti főiskolán Csók István tanítvá-
nyaként festészetet tanult. 1930-tól Berlinben Moholy-
Nagy Lászlóval dolgozott együtt, akivel közösen
kutatták a modern technika művészi lehetőségeit (pl.
fotogramokat készítettek, a fénnyel és árnyékkal kísér-
leteztek). a Bauhaus iskola bezárása után nem sokkal,
1937-ben Chicagóba költözött, ahol az Új Bauhaus ta-
nára lett, a fény-Szín részleget irányította. Később a vi-
zuális tervezés társadalmi hatásának a kérdései foglal-
koztatták. 1944-ben jelentette meg
A látás nyelve
című
könyvét, ebben az addig szerzett művészeti tapaszta-
latait összegezte. 1945-től már Cambridge-ben dolgo-
zott, egy egyetem építészeti tanszakán tanított város-
tervezők és építészek számára vizuális formatervezést.
1967-ben alapította meg a Haladó Vizuális Tudomá-
nyok Központja (Center for advanced Visual Studies,
CaVS) intézetet, melynek igazgatója lett. ez volt a világ
első olyan intézete, ahol a művészek, a tudósok és a
műszaki szakemberek együtt dolgoztak. az intéz-
ményben nem folyt a hagyományos értelemben vett
oktatás, hanem inkább fény-, szín- és kinetikus kutatá-
sokkal, különböző projektekkel, számítógépes filmké-
szítéssel foglalkoztak, ugyanakkor előadásokat, bemu-
tatókat is tartottak.
1991-ben több mint 200 művét eger városának ado-
mányozta, ahol a nevét viselő központban állandó ki-
állítást rendeztek alkotásaiból, tiszteletére – szintén itt
– nemzetközi fényszimpóziumokat is tartanak.
Kepes György (
– )
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 216
8/2/13 12:50: