Basic HTML Version
226
Múzeumi séta – Ludwig Múzeum
a magyarországi Ludwig Múzeum a
házaspár Irene és Pé-
ter Ludwig
kezdeményezésére jött létre. a nevüket viselő
alapítvány (Ludwig alapítvány) a nemzetközi kortárs (mo-
dern) művészet támogatását és bemutatását tűzte ki céljá-
ul, így nem meglepő, hogy ők adományozták azt a 70, majd
később további 91 műtárgyat, amely a gyűjtemény magvát
képezte.
a budapesti múzeum hivatalosan 1991-ben nyílt meg
a Budavári Palota
A
épületének első emeletén, akkor csak
ideiglenes formában, mivel még a Legújabbkori Történeti
Múzeum működött itt. 1996 decemberében újjárendezve
és kibővített anyaggal, immár az egész épületrészt uralva
újra megnyitották.
a 2005-ös év újabb változást hozott a múzeum életében,
mivel átköltözött a legkorszerűbb igényeknek is megfelelő
Művészetek Palotájába,
ahol háromszintet birtokolva várják
a vendégeket. az időszakos kiállításoknak az első szint, míg
a felső két szint a
Feszített művek
című állandó gyűjtemény-
nek ad helyet. a kiállítási anyag elsősorban az 1990-es évek
előtti korszakot reprezentálja. a pop-art, a fotórealizmus,
a pattern painting (mintafestészet), az újexpresszionizmus,
a klasszikus orosz avantgárd stb. mozgalmak legjelentősebb
alkotóinak műveit tekinthetik meg az idelátogatók.
a kiállító művészek között szerepelnek olyan híressé-
gek is, mint pl. andy Warhol, robert rauschenberg, Claes
Oldenburg, roy Lichtenstein, richard Hamilton (ők az ún.
pop-art irányzat képviselői voltak) vagy Pablo Picasso.
a ’60-as évek külföldi képzőművészei mellett megtalálha-
tók azoknak a magyar alkotóknak a munkái – például Bak
Imre, Keserü Ilona, Nádler István, Maurer Dóra egyedi alkotá-
sai – is, akik a nagy nemzetközi mozgalmakba bekapcsolód-
tak (vagy Magyarországon képviselték azokat). a ’80-as és
’90-es évekből származó kínálat is igen gazdag.
a múzeum elsőrendű feladatának tekinti, hogy a közép-
kelet-európai és a magyar kortárs művészet kiemelkedő da-
rabjait megszerezze és a közönségnek bemutassa. az ál-
landó kiállítás mellett számos időszakos tárlatot rendeztek
már (pl. a közelmúltban egy válogatást mutattak be a párizsi
Pompidou Központ gyűjteményéből, vagy nemrég nagy-
szabású kiállításon tekinthették meg a nézők a Moholy-Nagy
László egész munkásságát felölelő tárlatot).
ebbe a múzeumba azért is érdemes ellátogatni, mert nem-
csak különleges festményeket, grafikákat, fotókat, hanem
egyedi, szokatlan anyagból készült szoborszerű alkotásokat is
megcsodálhatunk.
Claes Oldenburg:
Fehérneműs pult
(1962), női fehérneműk,
zománcfesték, háromszögletű pult, tükörlap, fémállvány, neonvilágí-
tás, 216 cm magas
Bak Imre:
Tao
(1993), akril, vászon, 200×300 cm
festőművész, elméletíró, egyetemi tanár. Művészetét a geometri-
kus, tiszta színekre, tónusfokozatok nélküli, egységes színfoltokra
épülő képformálás (ún. geometrikus újabsztrakció) határozta (ha-
tározza) meg. az 1960-as évekre forrott ki igazán egyéni stílusa,
ekkor talált rá arra a sajátos mélyperspektívájú, elsősorban geo-
metrikus szerkezetű formák térbeli mozgását hangsúlyozó, kom-
pozíciós módszerre, amely mindvégig jellemezte alkotásait.
az 1990-es években vásznai témáját az építészet tárgyköréből
merítette, festményein az épületek redukált formáit láthatjuk
viszont (pl. New yorkról készített képei).
Bak Imre (sz.
)
Válassz ki a múzeumban kiállító magyar képzőművészek közül egy személyt, és
gyűjts adatokat az életéről, munkáiról! Nézz utána, melyik művészeti irányzat-
hoz (vagy irányzatokhoz) tartozott!
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 226
8/2/13 12:50: