Basic HTML Version
227
absztrahálás
(elvonatkoztatás): egy
adott látványból kiinduló egyszerű-
sítés, geometrizálás, melynek során
a formák leglényegesebb, legjellem-
zőbb tulajdonságai kerülnek előtér-
be (pl. Mondrian a
Fák
című soroza-
tát is ezzel a módszerrel készítette.)
akadémizmus:
a 17–18. századi művé-
szeti akadémiák ábrázolási szemlé-
letéhez mereven ragaszkodó mű-
vészeti irányzat a 19. században. az
„akadémikus” jelzőt használják az
idejétmúlt, elavult, minden új ellen
küzdő művészeti törekvésre is.
akciófestészet:
az akciófestészet so-
rán előzetes tervezés nélkül fröcs-
kölik, csöpögtetik, öntik a festéket a
vászonra. a képszerkesztésben az in-
tuíciónak, magának a kialakítási fo-
lyamatnak lesz nagy szerepe, mivel a
festék „viselkedése” befolyásolja, ha-
tározza meg az alkotást.
akcióművészet:
a latin
actio
szóból
ered, jelentése: ’tett, cselekvés’. Olyan
irányzat, amely egyszeri, a művész és
a közönség személyes közreműkö-
désén alapuló cselekvésre helyezi a
hangsúlyt. az 1950-es évektől terjedt
el. Legjelentősebb képviselői: John
Cage, Joseph Beuys, Claes Oldenburg;
Magyarországon: Böröcz andrás, el
Kazovszkij, Hajas Tibor, révész László,
Szirtes János, Szentjóby Tamás.
anagramma:
az anagrammák olyan
kifejezések, melyeket más szó vagy
szavak betűinek felcserélésével al-
kotnak meg, pl. kerítés = kíséret, sike-
rét. feladványként, elrejtett üzenetek
hordozóiként vagy puszta érdekes-
ségként találkozhatunk velük. Gaudí
a
Sagrada Familiá
nál is alkalmazott
ilyen feliratokat.
antropomorf:
a kifejezés a görög
anth-
róporosz
(’ember’) és a
morphé
(morfé;
’alak’) szóból származik. az emberre
jellemző tulajdonságok, képességek
átvitele a külvilág jelenségeire vagy
ennek a fordítottja, a szellemi, iste-
ni dolgok emberiesítése (pl. a gö-
rög mitológia istenei, akiket nemcsak
emberi külsővel, de emberi tulajdon-
ságokkal is felruháztak).
arabeszk
(olasz; ’arabos’): az arab és a
mór művészet népszerű díszítőmo-
tívuma. alapeleme a hajlított, lán-
dzsás, kettős levél. az egymásból
kiinduló stilizált levélindák végte-
lenségig folytatható szövevénye és
a volutaminták sűrűn kitöltik a felü-
letet. az ember- és állatábrázolás hi-
ányzott belőle a vallási tiltás miatt.
az európai művészet is alkalmazta
a reneszánsztól a klasszicizmusig, de
a stilizált növényi motívumokat már
gyakran kombinálta stilizált állatala-
kokkal.
avantgárd
(francia; ’előörs’): olyan, ko-
rukat megelőző, új utakat, stíluso-
kat, módszereket kutató művészcso-
portok (vagy műalkotások) jelzője,
amelyek a mindenkori fennálló rend
ellen lázadtak, egyben új utakat, stí-
lusokat és módszereket kerestek. az
avantgárd művészet magában hor-
dozta a kihívást. Sokszor megbotrán-
kozást váltott ki a nézőközönségből.
a botrány és a meghökkenés azon-
ban mulandónak bizonyult. az idő
előrehaladtával már indulatok nélkül
tudtuk szemlélni az új alkotásokat,
így felfedezhettük igazi értékeiket.
a maga idejében közfelháborodást
kiváltó mű később csodálatot és el-
ismerést kapott.
baldachin:
ágy, trón vagy oltár fölé
épített díszes tető.
balusztrád
(báboskorlát): kőből vagy
fából faragott, fedő és talplemez
között álló kis oszlopocskákból
(baluszter) kialakított korlát vagy
mellvéd.
chiaroscuro
(kiároszkuro): művészi ha-
tás elérése a fény és az árnyék lágy
átmeneteivel (pl. Leonardo) vagy
éles kontrasztjával (pl. Caravaggio).
cizellálás:
a fémfelületek megmunká-
lásának befejező művelete, mely-
nek során az egyenetlenségeket le-
csiszolják, és a díszítést belekarcolják
vagy belevésik.
cloisonnizmus
(kloászonizmus): fran-
cia eredetű szó, jelentése: ’rekeszzo-
máncszerű’. Olyan festői módszerre
alkalmazzák, amely nagy, egységes
színmezőkből építi fel a kompozíci-
ót. az alkotók a tiszta színek és az éle-
sen elkülönülő vonalak egységéből
bontakoztatják ki a látványt. a szim-
bolikus tartalom és a formai dekora-
tivitás összegzésére törekszenek.
csehboltozat vagy függőkupola:
négyzetes alaprajzú teret lefedő
gömbfelületű boltozat, melynek
alapköre érinti a négyszögletes tér
sarkait. a boltozat a függőleges tar-
tóelemekre és az azokon nyugvó fél-
kör záródású falazatokra támaszko-
dik. a boltozat súlya a négy sarokra
és a homlokívekre nehezedik.
dagerrotípia:
az első fotográfiai eljá-
rással készült, közvetlen pozitív tü-
körkép. a kész direktpozitívot sérü-
lékenysége miatt üveg alatt őrizték.
az ezüstözött rézlemezt fényesítése
után ezüsthalogenid-képző anyagok
gőzének ( jód, később klór és bróm)
tették ki. a rézlemezen fényérzékeny
ezüst-jodid réteg képződött. ezután
a lemezt kamerában exponálták,
majd higany gőzével 60 °C-on hívták
elő, utána fixálták.
Der Sturm
(a vihar): folyóirat, amely
a modern képzőművészet és iroda-
lom alkotásait mutatta be. Herwarth
Walden adta ki 1910-től 1932-ig. Ber-
linben egy galéria is társult hozzá,
ahol számos kiállítást rendeztek. 1912
márciusában például a kék lovas
csoport tagjai állították ki itt műve-
iket. 1918 őszén színházi iskolatársu-
lattal bővült tovább a tevékenységi
köre.
École de Paris
(ékol dö pári; Párizsi Is-
kola): nem a szó szoros értelmében
vett stílust vagy mozgalmat kell érte-
ni alatta, hanem inkább a 20. század
első felében, Párizsban munkálkodó
külföldi festők és szobrászok laza cso-
portját, illetve tevékenységét. Ők (pl.
Kislexikon
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 227
8/2/13 12:50: