Basic HTML Version
228
amadeo Modigliani, Marc Chagall,
Chaim Soutine, Constantin Brâncuşi,
Czóbel Béla, Márffy Ödön stb.) igazá-
ból nem csatlakoztak semelyik stí-
lusirányzathoz, de Párizsban az akkor
uralkodó és útjára induló valameny-
nyi irányzat együttesen hatott rájuk.
Magának a városnak a szellemi lég-
köre, az ott dolgozó nagyságok (pl.
Matisse, Léger, rouault stb.) művé-
szetének megismerése befolyásolta,
inspirálta őket.
enkausztika
(viaszfestés): az ókori gö-
rögök festészeti technikája. Lényege:
a forró punviaszba kevert porfestéket
hosszú nyelű, forró fémkanállal vitték
fel az alapozatlan deszkára, majd a ka-
nállal el is simították. a punviasz víz-
ben is oldódik, ezért a festékanyagot
ecsettel is fel lehetett vinni a felület-
re, majd egy felhevített fémeszközzel
égették rá az alapra. az enkausztikával
készült festmények évszázadokon ke-
resztül is megőrzik selymes fényű,
élénk színeiket. az archaikus korban
nemcsak táblaképeket, hanem szob-
rokat is színeztek ezzel az eljárással.
a legtöbb viaszfestmény a római kori
egyiptomi múmiaportrékban maradt
ránk (fayum).
enteriőr:
az épület belső helyiségei, fe-
lületei és a bennük lévő bútorok, tár-
gyak látványa, illetve az ezeket ábrá-
zoló festmény vagy rajz.
environment:
francia; jelentése: ’körül-
vesz’. egy adott térnek plasztikai át-
vagy berendezése különböző tár-
gyakkal. az 1960-as évek táján indult
útjára, apop-art stílusirányzat kedvelt
műfaja volt. Kialakulásának történe-
téhez hozzátartozik az is, hogy ere-
detileg a különféle művészeti akciók
(happening) maradványait nevezték
így, később fejlődött csak önálló, füg-
getlen műfajjá, alkotói módszerré.
fontos jellemzője a tárgyak szimbo-
likus kezelése, a provokativitás, az el-
idegenítő, távolságtartó jelleg. a né-
zők összes érzékszervének együttes
használatára épít, vagyis a közönség
aktivitására számít.
eozin
(lüszter): a francia
luster
(’fény’)
szóból ered a kifejezés. a kerámiák
különleges, fémes fényű, színjátszó
majolikamáza. Nálunk az 1890-es
években Petrik Lajos és Wartha Vin-
ce kémikusok segítségével zsolnay
Vilmos fejlesztette ki ezt a máz- és
fémtechnikát. Ők az eozin (hajnalpír)
fantázianevet adták az ilyen techno-
lógiával készült kerámiáknak.
fametszés
(xilográfia): magasnyomásos
sokszorosító grafikai eljárás. Őshazája
az ősi Kína volt, ahol selyemfestésre
használták. elkészítésének menete
a következő: az alkotó elképzeléseit
tussal egy papírra rajzolja, ezt nyirkos
vagy krétázott, simára csiszolt cse-
resznye-, körte-, esetleg puszpáng-
fa lapra (dúc) nyomja. ezáltal a rajz
tükörképét kapja meg. ezután a vo-
nalak mentén kimetszi a kontúr kö-
zötti részeket úgy, hogy a megfele-
lő felületek kidomborodjanak. a fa-
ragott dúcot hengerrel befestékezi,
majd enyhén nedves papírlapot he-
lyez rá. Végül könnyű nyomás hatá-
sára megjelenik a pozitív kép. fontos
sajátossága ennek a technikának,
hogy egyszerű, stilizált ábrázolást
kíván, lehetőleg sima vonalakkal és
nagyobb, foltszerű felületekkel – mi-
vel a fa könnyen kitöredezhet, ha sű-
rű vonalhálóval dolgozunk.
funkcionalizmus:
az iparművészetben
és az építészetben a 19–20. század for-
dulóján jelentkező áramlat, amely-
nek legfontosabb törekvése, hogy
az épületekről és a használati tár-
gyakról elhagyják a fölösleges tör-
téneti stílusjegyeket, díszítéseket és
funkciójuknak megfelelő, letisztított
formát kapjanak. Gyakorlatban a
chicagói építészeti iskola tagjai alkal-
mazták először az 1880-as években.
Később a funkcionalizmus elveiből
sokat merített a Bauhaus iskola is.
függőleges montázs:
filmes fogalom,
a képet kiegészítő hangkompozíció
(beszéd, zörej, zene), kép és hang
egyidejű szereplése, szintézise, meg-
szerkesztése.
gesztusfestészet:
a modern festészet
válfaja. a laza, lendületes ecsetkeze-
lés, színfelhordás alapján nyomon
követhető a festés folyamata.
gouache
(guas): festészeti technika.
ennél a technikánál a festés olyan
vízfestékkel történik, amely külön-
böző kötőanyagok (pl. enyv, tojás-
fehérje, méz, stb.) és fedőfehér hoz-
záadásával tömörré válik, és az így
befestett alapot teljesen befedi. ez-
zel a módszerrel a színek keveredése
nélkül több réteg festhető egymás-
ra. Henri Matisse számos művét ké-
szítette gouache-sal.
grafika:
rajzeszközökkel (grafitceruza,
színes ceruza, filctoll, tus, ezüstvesz-
sző stb.) és sokszorosítással (pl. réz-
karc, linómetszet, fametszet, litog-
ráfia) papírlapra készített alkotások
összefoglaló neve.
historizmus:
a középkori művészeti stí-
lusokat alkalmazó – főleg az építé-
szetben uralkodó – irányzat a 19. szá-
zad második felében. a romantika
építészetében először a neogót, majd
a neobarokk, a neoreneszánsz és a
neoromán épületek jelentek meg.
Gyakran különböző stílust kevertek
egy épületen (eklektika) belül.
ikat:
az ókori Kelet-ázsiából származó,
ősi textiltechnika. Technológiájának
lényege a szövéshez használt fonal-
felvetés előtti fonal kikészítésén (ba-
tikolásán, festésén) alapul. a batikolt
fonal megjelenésében lágyságot, lí-
rai hatást, festőiséget sugall, ez adja
az ikat sajátosságát. a szövetet alko-
tó lánc- vagy vetülékfonal festésé-
nek módja szerint megkülönbözte-
tünk lánc- vagy vetülékikatot.
image:
az emberekben egy termékről,
márkáról, szolgáltatásról, cégről stb.
kialakult kép.
intarzia
(faberakás): a bútorok felü-
letébe különböző árnyalatú fale-
mezkékből kirakott minta. a berakott
darabok általában egy síkot alkotnak
az alapfelülettel, de ki is emelkedhet-
nek belőle (reliefintarzia).
kalotípia (talbotípia):
régi fényképé-
szeti eljárás. a talbotípia-pozitív
ezüst-klorid érzékenyítésű, kötő-
anyag nélküli sópapír. ezüst-jodid ala-
pú, emulzió és kötőanyag nélküli a
talbotípia-negatív, melyet galluszsav-
val rögzítettek.
kolonnád:
oszlopsorral szegélyezett,
vízszintesen fedett folyosó.
kolorit:
a festmények sajátos, egyéni
színvilága. a képen alkalmazott szí-
nek összessége és a nézőre gya-
korolt hatása.
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 228
8/2/13 12:50: