Basic HTML Version
27
a
Passió
(Krisztus szenve-
dése és halála) eszközeit
– a kínzóoszlopot és
a keresztet – tartó ifjak
Krisztus
mint ítéletosztó
Mária
Szent Lőrinc
(attribútuma
a rostély)
Szent Bertalan
(vértanúsá-
gának jelképeit, a kést és
saját lenyúzott bőrét tartja
a kezében)
Vértanúk csoportja
(Szent
Sebestyén, Szent Katalin,
Szent Balázs, Szent andrás)
Elkárhozottak
Az Utolsó ítélet kezdete
kor
a felhőn ülő angyalok
megfújják a harsonát
Kharón, az alvilág révésze
viszi a Styx folyón át
Hádész birodalmába az
elkárhozottak lelkét
A feltámadás.
az emberek
előmásznak a sírokból
A lángoló pokol
bejárata
Michelangelo Buonarroti:
Utolsó ítélet
(1537–1541), freskó, 1370×1220 cm, róma,
Vatikáni Palota, a Sixtus-kápolna bejárattal szembeni fala
A hatalmas, 200 négyzetméteres freskó a világvége eseményeit jeleníti meg az utolsó ítélettől Isten
országának eljöveteléig. Az ítélet kezdetét az angyalok harsonaszója jelzi, amellyel megzavarják a ha-
lottak nyugalmát, és jelt adnak a feltámadásra. Az egyikük a jócselekedetek leírását tartalmazó kis
könyvet tartja a feltámadottak felé, másikuk a gonoszságokkal teleírt, nagyobb könyvet mutatja az el-
kárhozottak csoportjának. Őket várja alul Kharón, az alvilág révésze, hogy a pokolba hajózzon velük.
A szimmetrikus kompozíció középpontját Krisztus hatalmas méretű – mandorlával övezett – energikus
alakja uralja. Felemelt karjával ítéletet hirdet: arcát az elkárhozottak felé fordítja, és jelzi, hogy a bűnö-
söknek nem szabad megkegyelmezni. Felemelt karja alatt félénken simul hozzá édesanyja, Mária.
Krisztus és Mária körül a szentek, a pátriárkák és a vértanúk alkotják a festmény legzsúfoltabb területét.
A téma több vízszintes sávra tagolt felületen jelenik meg. A gurák a viszonylag keskeny alsó sávban
a legkisebbek, a felette lévő szélesebb sávban már nagyobbak, végül a felső sávban és a lunettákban
életnagyságúnál is nagyobbak. Az egyes sávok nem különülnek el élesen egymástól. Michelangelo
a zsúfolt kompozíció 391 szereplőjét virtuóz módon festette meg. A téma páratlan lehetőséget kínált
a testmozdulatok és az érzelmek sokféleségének bemutatására. A kék égen, a felhők között lebegő,
különböző csavart mozdulatokban vonagló és gyötrődő alakokat furcsa rövidülésekben láthatjuk.
A dinamikus hatást fokozza, hogy a bal oldali sírokból kikelő feltámadottak felfelé indulnak el, hogy
megítéltessenek, a kép jobb szélén ugyanakkor a kárhozottak zuhannak lefelé. A freskó legmeg-
döbbentőbb részlete az, ahol Krisztustól jobbra Szent Bertalan saját lenyúzott bőrét tartja a kezében,
amelyen felismerhetők Michelangelo arcvonásai. Egyes vélemények szerint a művész ezzel a fáradsá-
gos munkával teli életére és megkínzott sorsára utalt.
a falfestés előtt a kompozíciót a tervezett freskó mé-
retének megfelelő kartonra kellett felrajzolni. a ha-
barcs, amelyből a vakolat készült, mész, homok és víz
keverékéből állt. a festmény alá többrétegű vakola-
tot készítettek. a rajzot az első, durva vakolatrétegre
vázolták fel. a hatalmas kompozíció egészét ekkor
láthatta először a végleges helyén a megrendelő és
az alkotó. ezután a felső vakolatréteg került a falra, de
ebből mindig csak akkora területet vakoltak fel, ame-
lyet kb. 6-8 óra alatt befestettek. a festéket a friss,
nedves vakolatra vitték fel, ahol száradás közben
egyesült a vakolattal. a vakolat száradásakor a felüle-
tén mészpáncél keletkezett. a mészpáncél úgy jött
létre, hogy a száradás során a felszínre párolgó vízből
és a vakolat mésztartalmából keletkező mészvíz a le-
vegő szén-dioxidjával egyesülve szénsavas mész for-
májában vékony réteget alkotott a freskó felületén. ez
a technika időtálló felületet eredményezett, élettar-
tama megegyezett a vakolat tartósságával.
a freskótechnika megterhelő munkájáról így írt Mi-
chelangelo:
„Szakállam ég felé mered ziláltan, mint hár-
piáké, mellem úgy behúzva, a tarkómmegmeredt, sze-
membe hull a híg festék és az arcomon tarka máz van.”
A freskó technikája
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 27
8/2/13 12:42: