Basic HTML Version
28
Ra aello freskói a Vatikánban
raffaello 1508-ban II. Gyula pápa meghívására rómába költözött, hogy
megfesse a Stanza della Segnatura (sztanca della szennyatúra; vatikáni
lakosztály) falait. a négy nagy kompozíció – az
Egyház diadala,
az
Athé-
ni iskola,
a
Parnasszus
és az
Erények
– a pápaság megdicsőülését és az
egyház diadalát hirdeti.
az
Athéni iskola
jelenetének színtere egy antik stílusú épület belse-
je. a kazettás díszítésű, dongaboltozatos mennyezet ritmikus sora a tá-
volba vezeti a tekintetet. az előtérben ókori filozófusok gyűltek egybe,
hogy megvitassák egymással nézeteiket. a lépcsősor tetején, a kép kö-
zéppontjában Platón és arisztotelész (mester és tanítvány) sétál. a vi-
lágról alkotott felfogásukat kéztartásukkal is jelzik: Platón jobb kezével
az ég felé mutat, arisztotelész ezzel szemben lefelé – a földi világ felé –
nyújtja jobbját. raffaello egyforma magasságúra, egyenrangúként fes-
tette meg őket, a perspektivikus centrumot pedig kettőjük közé helyez-
te. eszmei fontosságukat a felettük ismétlődő boltívekkel hangsúlyozta.
a legtávolabbi boltív alatti kék égbolt szinte dicsfényként borul föléjük.
a szimmetrikus kompozíciójú kép szereplőit harmonikus egyensúlyba
helyezte el a festő. a vitatkozó filozófusok csoportjait a jobb és a bal ol-
dalra tette, ezáltal a középtér tölcsér formájú, csaknem üres területe Pla-
tón és arisztotelész felé vezeti a tekintetet. Két magányos alak ül csak itt:
Platón alatt Hérakleitosz könyököl egy nagy kőkockára támaszkodva, tőle
jobbra pedig Diogenész hever egykedvűen a lépcsőn. raffaello számos
kortársát örökítette meg a filozófusok arcvonásaiban, pl. Platón valószí-
nűleg Leonardo arcvonásait viseli, arisztotelész Bramanteként, Michelan-
gelo pedig Hérakleitoszként jelenik meg. Még saját magát is odafestette
a filozófusok közé – a kép jobb széléről tekint ki a szemlélőre.
Ra aello Santi:
Athéni iskola
(Disputa; 1509–1510), freskó, 770 cm, róma, Vatikán, Stanza della Segnatura
Itáliai festő és építész. Mestere apja, Giovanni Santi
volt, majd Perugino műhelyében folytatott festőta-
nulmányokat. 1504 és 1508 között firenzében dolgo-
zott, ekkor készítette
A lovag álma,
a
Három grácia,
a
Mária eljegyzése
című festményeit és több más Ma-
donna-képet. Jellegzetes, hogy a képek szereplőit
többnyire üde zöld tájba helyezte. 1508-ban II. Gyula
pápa rómába hívta és a vatikáni lakosztály (Stanza
della Segnatura) díszítésével bízta meg. raffaello tíz
évig dolgozott a freskókon, melyeket a festő korai
halála miatt az eredeti tervek alapján a festőműhe-
lyének tagjai fejeztek be. a mennyezet nagy me-
dalionjába a Teológia, a filozófia, a Költészet és az
Igazság alakjait festette, a falakat pedig e négy terü-
letről vett allegorikus jelenetekkel díszítette. a Vati-
kánban végzett munkával párhuzamosan oltárképe-
ket és portrékat is festett (pl. II. Gyula és X. Leó pápa
portréja). 1512 körül készült el a Villa farnesinában
a
Galatea diadala
című freskója. II. Gyula utolsó meg-
bízásaként festette meg a
Sixtusi Madonnát.
Ra aello Santi (
– )
Állapítsátok meg közösen, hogy milyen kompozíciós megoldásokat alkalmazott Ra aello
a két vezető lozófus – Platón és Arisztotelész – alakjának kiemelésére!
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 28
8/2/13 12:42: