Basic HTML Version
4
Az emberi test arányai
a reneszánsz időszakában az arányos felnőtt emberi test rajzolásakor
több művész is a nyolcas beosztást alkalmazta. egy egység a fej hosz-
sza volt, a második fejhossz az emlőbimbókat, a harmadik a köldököt,
a negyedik a szeméremízületet, az ötödik a comb közepét, a hatodik a
térd alsó határát, a hetedik a sípcsont közepét, a nyolcadik pedig a talajt
érintette. a tudott arányok természetesen megváltoztak, ha más-más
szemmagasságból nézték a formát. Megfigyelték, hogy rövidülésben a
távolabb eső részek kisebbnek tűnnek, mint a közelebbiek.
emberábrázolás a reneszánszban
andrea Mantegna:
Piétà
(1500 körül), tempera, vászon,
68×81 cm
Andrea Mantegna
(mántennya; 1431–1506):
Pietà
(1500 körül), tempera, vászon,
68×81 cm, Milánó, Pinacoteca di Brera
Megdöbbentő hatást ért el Mantegna a festmény szokatlan kompozíciójával. A mozdulatlanná der-
medt Krisztus halott testét alacsonyra helyezett nézőpontból, erőteljes rövidülésben (skurcban) fes-
tette meg. A test mégsem mozdulatlan, mert bármilyen szögből nézzük a képet, a test hossztengelye
mindig felénk mutat, és emiatt úgy képzeljük, hogy megmozdul. A kép nézője úgy érzi, hogy Krisztus
lábánál áll, és együtt gyászol Máriával, Szent Jánossal és Mária Magdolnával. A festő az aprólékos ki-
dolgozással, a határozottan kiemelkedő körvonalakkal és a komor színekkel teremtette meg Krisztus-
nak és a gyászolóknak kijáró áhítatos, síri csend hangulatát.
Benozzo Gozzoli
(bénocco goccoli; 1420 körül – 1497)
műhelye:
Tanulmányrajzok gipszbe öntött lábról,
ezüstvessző, biszter, zöld papír, rotterdam, Boymans
van Beuningen Múzeum
A reneszánsz előtti időszakban általános szokás volt, hogy a mű-
vészek köré gyűlt tanítványok mintalapokról másoltak, vagy az
emberi test különféle részeiről (fej, láb, kéz) készült gipszöntvé-
nyeket és ókori szobormásolatokat rajzoltak. A változás Firenzében
következett be a 15. században, amikor a művészképző hallgatói
egymásnak ültek vagy álltak modellt. A test valósághű arányainak
megörökítése mellett anatómiai tanulmányokat is készítettek
(a csontok alakja és elhelyezkedése a testen belül, izmok változása
a különböző mozdulatokban), ami a mai napig is tananyag a mű-
vészeti iskolákban.
Leonardo da Vinci:
Az emberi arányok mozgásban tör-
ténő ábrázolása Vitruvius vázlata alapján
(1500 körül),
rajz és tükörírással írt jegyzetek. Velence, Gallerie
dell’accademia
A helyes vázoláshoz fogadjuk meg Leonardo
tanácsát!
„Íme, egy példa: a legyőzött hanyatt
esik, méghozzá igen cifra pózban – de ez is
szükséges a drámai hatáshoz. Először tehát
megrajzolod a krokit, s abban gondosan ki-
méred, hogy a jobb combja, amely fekszik,
jóval rövidebb legyen a másiknál. Így látszik
majd a kettő mégis egyformának. Ha már a
póz megfelelő, berajzolod a teljes gurát.”
1. Készíts látvány utáni tanulmányrajzot a teljes csontvázról vagy annak egyes részleteiről!
2. Rajzolj látvány utáni tanulmányrajzot és fázisrajzokat különböző karakterű álló és ülő alakok-
ról! Szerkezeti rajzban emeld ki a karakerek fő jellemzőit!
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 40
8/2/13 12:42: