Basic HTML Version
39
Bakócz-kápolna
Bakócz Tamás – II. ulászló főkancellárja és esztergomi érsek – jelentős
mecénási tevékenységet folytatott. az ő érseksége alatt vált esztergom
a humanizmus és a reneszánsz központjává Magyarországon.
a Bakócz-kápolna az árpád-kori Szent adalbert-székesegyház déli ol-
dalához épült 1506–1507-ben. az alapkövét Bakócz Tamás helyezte el
1506-ban azzal az elhatározással, hogy az épület majdan saját sírhelyéül
szolgáljon. alaprajza és belső kiképzése a korai reneszánsz sekrestyék*
és kápolnák kialakítását követi: a görögkereszt alaprajzra épült, erede-
tileg aranyozott bronz kupolával fedett épület az első centrális alapraj-
zú szakrális épület Itálián kívül. a képen látható négyzetes középteret
csegelyes gömbkupola, a keresztszárakat pedig dongaboltozat fedi.
a csegelyeket címeres medalionok díszítik. a kápolna teljes felületét fé-
nyesre csiszolt vörös márványlapok burkolják. a sarkokban faragott fal-
pillérek emelkednek ki a falsíkból, amelyek vájatai határozott keretet ad-
nak a kápolna falszakaszainak. a kazettás boltíveket díszítő rozetták és
a párkányok akantuszindái a korabeli itáliai reneszánsz kőfaragóműhe-
lyek jellegzetes stílusában készültek. a kápolnát 1823-ban 1600 elem-
re szedték szét, és az új székesegyház mellékkápolnájaként építették
fel újra.
Nyírbátori stallum
a nyírbátori stallum az Itálián kívüli bútorművesség első alkotása. a fe-
lületére vésett felirat szerint Báthory György főlovászmester és Bátho-
ry István temesi ispán megbízásából készült. a változatos fafaragások,
az intarziás* díszítések és az illuzionisztikus képekkel díszített fatáblák
(amelyek egy-egy kinyitott szekrény polcain lévő tárgyakat ábrázolnak)
az itáliai korai reneszánsz hatását mutatják. az üléseket volutás karfa
választja el egymástól. a felső peremét félköríves baldachinsor* zárja,
melynek felületét ritmikusan ismétlődő faragott motívumok töltik ki.
a szimmetrikusan elrendezett virágos és leveles növényi orna-
mentika* között egymással szembeforduló delfi-
nek hullámzó alakja látható.
a székesegyházakban és az apátsági templomokban a
szentély vagy a kórus hosszanti oldalain egy vagy két
sorban elhelyezett
szentélypad,
melyen a papok és a
szerzetesek foglaltak helyet. a kétsoros változatait lép-
csőzetesen helyezték el. a pad üléseit a magas hát-
támlához erősített kartámaszok választják el egymás-
tól. a felső peremét koronázópárkány vagy baldachin
díszíti. a stallumok általános elterjedése a gótika ide-
jére tehető. Kiemelkedő emlékek az ulmi (1470) és
az amiens-i székesegyház (1508) stallumai. reneszánsz
stílusú stallumokat Itáliában készítettek először.
Stallum (szentélypad)
Bakócz-kápolna
(1506–1507), esztergom
Stallum a nyírbátori Szent György-
(ma református)
templomból
(1511),
Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum
A bártfai Szent Egyed-templom gótikus stílusú stal-
luma,
az ún. „Mátyás-stallum” (1483), Budapest,
Magyar Nemzeti Múzeum
Csupán néhány év választja el a bártfai és a nyírbátori stal-
lumok készítését egymástól, mégis jelentős a stílus változá-
sa. Mi a legfeltűnőbb különbség a két stallum között?
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 39
8/2/13 12:42: