Basic HTML Version
38
Visegrádi palota
az itáliai reneszánsz Mátyás király pártfogásának köszönhetően már
a 15. század hetvenes éveiben meghonosodott Magyarországon. Hu-
nyadi Mátyás nemcsak kiváló uralkodó volt, hanem a humanizmus esz-
méjének egyik legműveltebb híveként a tudományok fejlődését és
a művészetek kibontakozását is támogatta. Művészetszeretete az itáliai
aragóniai Beatrixszal 1476-ban kötött házasságával még jobban elmé-
lyült. a királyné humanista művészeket, itáliai építészeket, kőfaragókat
és egyéb mesterembereket hívott a királyi udvarba, akik elősegítették
a magyarországi reneszánsz művészet kialakulását.
Nagyszabású építkezések kezdődtek a király nyári tartózkodási helyén,
Visegrádon, ahol az anjou-kori palotát jelentős mértékben kibővítették.
(Már Károly róbert uralkodása idején elkezdődött a palota építése az
1300-as években, majd Mátyás király nyári rezidenciává alakíttatta át.)
1476-tól készült a
palotakápolna berendezése,
a
díszudvar lodzsája
és a
Hercules-kút.
a helyreállításnál megtartották a gótikus stílus jel-
legzetességeit, de az új részletek már reneszánsz stílusban készültek.
a magyar reneszánsz építészet fő jellegzetessége, hogy az épületdíszí-
tő faragványok az itáliai mesterek stílusában készültek. az egyik legis-
mertebb faragvány a
Visegrádi Madonna
című dombormű.
A reneszánsz Magyarországon
a reneszánsz építészet kedvelt motívuma az oszlo-
pokra vagy pillérekre támaszkodó
nyitott árkádos
folyosó
vagy erkély. az oszlopokat mellvédre állítot-
ták, vagy korláttal kötötték össze. a reneszánsz másik
jellegzetessége a balusztráddal lezárt lodzsa. Teljes
belső udvart körülölelő baluszteres lodzsa a visegrádi
királyi palotában épült elsőként 1484-ben.
Lodzsa
Visegrádi Madonna
(1484 körül), vörösmárvány dombormű, Visegrád, Mátyás Király
Múzeum
A korai reneszánsz stílusú dombormű egykor a palotakápolna ajtaja feletti ívmezőt (lunettát) töltötte ki.
A kőfaragó korabeli divatos öltözékben örökítette meg Máriát, aki gyöngéden átölelve tartja gyermekét.
A kis Jézus jobbját áldásra emeli, bal kezében egy madarat tart, amely a beteljesülő szenvedéseit jelképezi.
Balusztrádos reneszánsz stílusú lodzsa Mátyás király nyári palotájában
(a 15. század
végi állapotot feltételező rekonstrukció), Visegrád
A földszint gótikus stílusú. A díszudvar közepén áll a reneszánsz stílusú szökőkút, a nyolcszögletű
Hercules-kút. A vörös márványból faragott kútkávák oldallapjain Mátyás király egy-egy címere szere-
pel. Mindegyik címer felett gyümölcsfüzér látható. A kútszobor Hercules és a lernai hydra küzdelmét
ábrázolja. Ez a mitológiai jelenet utalhat Mátyás király erényeire, és a törökök felett aratott győzelmére.
Rákóczi-vár
(1540–1563 – a
Perényi-szárny
a képen
balról, 1643–1647 – a
Loránt y-szárny
a képen jobbról),
Sárospatak
A sárospataki vár legrégebbi része a Vörös-torony. A várfalak és a
palota is felépült már a 15. századra. A reneszánsz stílusú Perényi-
szárnyat a Perényi család építtette a 16. században. A Vörös-to-
ronyhoz vezető oszlopos-árkádos lépcső és a lodzsa íveit a ba-
lusztrádok (bábos korlátok) közti oszlopszékekre* állított toszkán
oszlopok hordják. A késő reneszánsz stílusú lodzsát Loránt y Zsu-
zsanna építtette.
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 38
8/2/13 12:42: