Basic HTML Version
42
A Budavári Palota
a budai Várhegyen már 1243-ban elkezdődtek az építkezések, de a pa-
lota, a trónterem, a királyi lakosztály, a csillagvizsgáló és a könyvtár épí-
tése csak Mátyás király uralkodása idején fejeződött be. a budai Vár
átalakítása és díszítése 1480 körül kezdődött, amikor a nyílászárókat re-
neszánsz stílusúra cserélték ki, balusztrádos, lodzsás homlokzatot épí-
tettek, és sok helyen díszítették az épületet palmettás, akantuszos, delfi-
nes faragványokkal. a Budavári Palota ekkor vált az ország közigazgatási
központjává,
„ahol Zsigmond nagyszerű épületein kívül semmi gyelem-
re méltó sem volt. A vár belső palotáját szerfölött díszessé tette. A Dunára
néző oldalon egy kápolnát építtetett, orgonával, és kettős márványból és
ezüstből készített keresztelőkúttal díszíttette”
(antonio Bonfini – a király
történetírója).
a Budavári Palota ma a Magyar Nemzeti Galéria, a Budapesti Történeti
Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár otthonául szolgál.
Múzeumi séta – Budapesti történeti Múzeum
Buda városa Hartmann Schedel
Nürnbergi Világkróniká
jában
(1493), fametszet.
a bal oldalon az István-torony, attól jobbra a Csonka-torony magasodik, a kettő között
a palotakápolna gótikus szentélye látható
A budai királyi palotát díszítő majolika padlótéglák
(1485 körül), Budapest, Történeti
Múzeum
Del nes fríz a Mátyás kori Budavári Palotából
(15. század vége), vörös márvány, Budapest, Történeti
Múzeum
A Budavári Palotában fellelt sarokpárkányhoz nem találták meg
a hozzá tartozó építészeti tagozatot, ezért nem tudjuk, hogy ajtó-
hoz, ablakhoz vagy esetleg kandallóhoz tartozott-e. A felületére
faragott del n díszítőmotívumként való alkalmazása az itáliai
quattrocento művészetének jellegzetessége volt. Az egymásnak
hátat fordító és a farkuknál összekötözött del npárokból alkotott
fríz sienai eredetű motívum, az 1470-es években épült sienai szé-
kesegyház padlóburkolatán fordult elő először.
Mátyás király Budavári Palotájában 1480 körül alakult
meg a majolikagyártó műhely. a móroktól származó
technika Itáliában már a 15. század közepén elterjedt,
központja faenza volt. Innen hozatott Mátyás király
mestereket, akiknek a segítségével Budán is elindul-
hatott a majolikagyártás. Háromféle terméket állítot-
tak elő: padlócsempét, majolikaedényeket és ónmáz-
zal bevont kályhacsempéket. a budai majolika
alapanyaga a vörösre kiégő agyag volt. a kiégetett
formákat vízzel tejszerűvé hígított óntartalmú mázba
mártották, majd a megszáradt felületre mintákat fes-
tettek. az aprólékos díszítésű alakos és zsánerjelene-
teket a miniátorokkal készíttették el. a mintázott da-
rabokat újra kiégették, melynek során a fehér ónmáz
halvány türkizes elszíneződést kapott. a képen lát-
ható padlót különböző alakú darabokból állították
össze. a szalagkeretes, háromszögletű darabok köze-
pére M (Mátyás) betűt festettek. a négyzetes darabo-
kon csillagot, virágmintákat, rozettát, üstöket, köny-
vet és piramis alakba rakott gyémántgyűrűk rajzát
láthatjuk. a hatszögletű darabokat kerekes kutak, vi-
rágminták, állatformák és homokórák díszítik.
A budai majolika
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 42
8/2/13 12:42: