Basic HTML Version
44
az
Il Gesù-templom
(il dzsezu) az ellenreformáció időszakában épült.
a katolikus megújulás lehetővé tette, hogy a hívek egy központi hajóba
összegyűljenek. egyhajós, dongaboltozatos hosszházát kétoldalról ká-
polnák sora kíséri. a szentély előtti négyezeti teret tamburos kupola fe-
di. a hosszhajós és a centrális tér egyesítése, a kupolatér jelentőségének
hangsúlyozása a barokk téralakítás mintaképéül szolgált. Hamarosan a
legtöbb barokk templom hosszházát így építették. a Giacomo della Por-
ta tervei alapján készült homlokzat a barokk templomépítészet alaptípu-
sává vált. Két évszázadon át ennek mintájára épültek a jezsuita templo-
mok, pl. a római Santa Susanna-templom és a Szent Ignác-templom is.
Építészet
A barokk téralakítás
Az Il Gesù-templom dongaboltozatos belső tere,
és a négyezeti tér fölé emelt tamburos kupola
Az Il Gesù-templom alaprajza.
az egyhajós teremtemp-
lom hosszanti teréhez a mellékhajók helyett oldalká-
polnák csatlakoznak
Hasonlítsd össze a reneszánsz Santa Maria Novella-templom és a korai barokk Il Gesù-
templom homlokzattagolását! Gyűjtsd össze a közös jellegzetességeket!
Jacopo da Vignola
(1507–1573)
és Giacomo della Porta
(1533 körül – 1602):
Az
Il Gesù-
templom homlokzata
(1568–1577), róma, korai barokk (Il Gesù: olasz; ’Jézus’)
Az Il Gesù-templom homlokzatának jellemzői:
• kétszintes, torony nélküli homlokzat nagyoszloprendes alsó szinttel, oromzattal és oldalvolutákkal;
• az alsó szinten diadalívszerűen kialakított hármas kapumotívum;
• oszlopokkal és falpillérekkel (pilaszterek) keretezett és szegmensívű oromzattal lezárt kapu;
• a falfülkék aediculás keretezése (aedicula: oszlopokkal keretezett és timpanonnal lezárt falfülke);
• a földszint oldalsó, alacsonyabb tereit és a magasabb középrészt voluták (csigavonalas motívumok)
kötik össze, melyek a szintkülönbségből adódó negatív háromszög eltüntetésére szolgálnak. A ba-
rokk építészet alapmotívuma, a csigavonal itt jelent meg először;
• a korinthoszi oszlopfős, kettőzött falpillérekkel ritmikusan tagolt homlokzat, a két szintet elválasztó
golyvázott párkány és az erős fény-árnyék hatás mozgalmassá, dinamikussá teszi a felületet;
• a középrész tetőszerkezetét a főpárkány feletti mellvédszerű fal, az attika takarja.
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 44
8/2/13 12:43: