Basic HTML Version
49
a barokk térhódítását Magyarországon több tényező is akadályozta.
az európában kibontakozó barokk stílus idején hazánk lakossága török
megszállás alatt élt. az iszlám vallás tiltja az emberábrázolást, ezért a tö-
rökök megsemmisítették a figurális festményeket és szobrokat, a bronz-
szobrokból pedig a beolvasztás után ágyút öntöttek. az állandó hábo-
rúskodás, a vallási harcok, a nyugtalan közállapotok és az elszegényedés
nem kedvezett a művészi alkotómunkának. az 1690-es években – miu-
tán Magyarországról kiűzték a törököket – új lehetőségek nyíltak a mű-
vészetek fejlődése előtt. az elpusztult falvak és városok újjáépítésekor
az új igényeknek megfelelő templomokat, püspöki palotákat és kasté-
lyokat is építettek. a helyi mesterek irányítására neves építészeket, szob-
rászokat és festőművészeket is hívtak külföldről.
a magyarországi barokk templomok jellegzetes típusát képvise-
lik a városokban épült kéttornyos és a falusi egytornyos templomok.
az 1720–30-as években emelt magyarországi barokk templomok több-
sége a
nagyszombati jezsuita templom
téralkotását követve úgy épült,
hogy a hosszházas, kereszthajó nélküli templomok főhajóját nem mel-
lékhajók, hanem általában három-három kápolna fogta közre. az osz-
lopokkal keretezett fülkékben a szentek fából faragott és festett szobrai
álltak. a 18. század második felétől az egységes téralakítás érdekében
a kápolnák helyett már támaszokkal elválasztott, lapos fülkéket alakí-
tottak ki, a tér lefedésére pedig csehboltozatot* alkalmaztak. a tornyok
úgy csatlakoztak a homlokzathoz, hogy alsó részük egybeolvadt a fal
síkjával. Kivételt képeztek a ferences templomok, melyek a rendi előírá-
soknak megfelelően a szentélyhez kapcsolták a templom tornyát (pl.
a pesti ferences templom; 1727–1743). Magyarországon kevés centrális
templom épült, ezek egyike a budapesti
Szent Anna-templom.
Jezsuita templom
(1629–1637), Nagyszombat
Magyarországi barokk templomok
1. Íves formákból
kialakított toronysisak
2. Szobrok
3. attika: a koronázó-
párkány feletti, a tetőt
eltakaró fal
4. Koronázópárkány
5. Sarokpillér
6. Kettős falpillér
7. aedicula (falfülke)
8. Övpárkány:
mozgalmas felülete
erőteljes fény-árnyék
hatást kelt
9. Supraporta*:
az ajtó feletti keretelt
díszítmény
Hamon Kristóf – Nepauer Máté:
Szent Anna-templom
(1740–1762), Budapest
Karmelita templom
(1721–1725), Győr. Tervező: Martin
Witwer karmelita szerzetes
A templom ellipszis alakú centrális alaprajza és a torony nélküli,
volutás homlokzata ritka kivételnek számít Magyarországon. A ba-
rokk toronysiasakkal fedett egyetlen karcsú torony a szentélyhez
csatlakozik. A homlokzat egyenes vonalban épült, nem követi az
alaprajz íves vonalát. Az elliptikus teret kupolával fedték le. A köz-
ponti térből két-két íves alaprajzú kápolna nyílik. A főhomlokzatot
kis kiülésű, magas lábazatra állított lizénák tagolják. A középten-
gelyt az egymás fölé elhelyezett kapu, ablak, szoborfülke és a há-
romszögletű timpanon hangsúlyozza.
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 49
8/2/13 12:43: