Basic HTML Version
5
Kastélyok és paloták
A versailles-i kastély kert felőli homlokzata,
Poszeidon
szobrával az előtérben
Az udvari ünnepségek színhelyéül szolgáló parkot André Le Nôtre
tervezte. A franciakert jellemzői: sík terület, geometrikus alakzatra
nyírt növényzet, növényekből kialakított labirintusszerű járatok,
a kastély központi lakosztálya felé futó kerti utak. A zöld növény-
zet közé harmonikusan illeszkednek a szökőkutak, a vízmedencék
és a szobrok.
A versailles-i kastély kert felőli homlokzata
A sokablakos hosszú homlokzat egyhangúságát a síkból kiemelkedő
rizalitokkal törték meg. A falakat a félköríves záródású kisebb és na-
gyobb négyszögletes ablakok ritmusa tagolja, a legfőbb díszítések
a jón oszlopok, a szobrok, a balusztrádos erkélyek és a mellvéd.
Jules Hardouin-Mansart
(zsül árduen-manszár; 1646–
1708):
Tükörterema versailles-i kastélyban
A mennyezetfestmény Charles Le Brun (sárl lö brün; 1619–1690)
alkotása. A földig érő, félköríves záródású ablakokkal szemben el-
helyezett 17 tükörben megsokszorozódva csillognak vissza az ara-
nyozott stukkódíszek és lámpatartó szobrok, a színes márványbur-
kolat és a gyertyafényes kristálycsillárok. (A Tükörteremben írták
alá Németországgal az első világháború befejezéséről szóló béke-
szerződést 1919. június 28-án.)
Philibert Le Roy
(filiber lö roj; †1646):
A versailles-i kastélymárványudvara
(1631)
A versailles-i kastély
a 16. század uralkodására jellemző erős központi hatalom (abszolutiz-
mus) olyan új építési stílus kialakítását igényelte, amellyel az uralkodók
kifejezhették hatalmuk nagyságát. a barokk kastélyok fő jellemzői ezért
a hatalmas méretek és a gazdag díszítés.
a versailles-i kastély helyén eredetileg XIII. Lajos vadászkastélya állt.
ennek átépítésével alakították ki XIV. Lajos, a Napkirály pompás királyi
rezidenciáját. az épület a barokk stílusegység mintaképe. a művészet
összes ága – az építészet, a szobrászat, a festészet, az iparművészet és
a kerttervezés együttes hatása – az uralkodó dicsőségét szolgálta. a ter-
veken a kor leghíresebbművészei dolgoztak. Louis Le Vau (lui lö vó; 1612–
1670) tervezte a homlokzatot, Jules Hardouin-Mansart pedig az u ala-
kú központi épületrészhez kapcsolódó két szimmetrikus oldalszárnyat.
a királyi lakosztályokat magában foglalóu alakú épület amárványudvart
öleli körül. az elnevezést a fekete-fehér márvány díszburkolatról kapta.
az udvari homlokzat reprezentatív díszítményei a négy oszloppáron
nyugvó erkély az aranyozott mellvéddel, a bábos korlát, a mellszobrok,
a szobrok és a vázák. a kastély fényűző belső díszítését Charles Le Brun
irányította 1671 és 1681 között. a falakat zsúfolásig töltötték aranyo-
zott stukkódíszekkel, színes márványburkolattal, falikárpitokkal és fest-
ményekkel. a tereket illuzionisztikus hatású falfestményekkel tágították.
az allegorikus tartalmú festmények jelenetei többnyire XIV. Lajos eré-
nyeit és hőstetteit dicsérik. a palota leghíresebb terme, a 73 méter hosz-
szú, kert felé nyíló
Tükörterem
Mansart tervei szerint készült.
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 50
8/2/13 12:43: