Basic HTML Version
6
Az eszményi reneszánsz város
a 15. század elején firenzéből kiinduló, majd széles körben népszerűvé
váló humanista világnézet nemcsak a művészi stílusban, hanem az élet
minden területén változást hozott. a kor nagy felfedezései és tudomá-
nyos kísérletei a világ jobbmegismeréséhez vezettek. a reneszánsz kultú-
ra kibontakozását azok a gazdag családok is elősegítették, akik hatalmas
pénzeket áldoztak templomok, paloták építtetésére és azok díszes kiala-
kítására. firenzében például a Medici, Milánóban a Sforza, Mantovában
a Gonzaga család mecénási (művészetet támogató) tevékenysége volt
híres. a humanista életszemlélet kihatott az épületek stílusára is. az épí-
tészek az antik görög és római művészetből vették a mintákat. a régi
formák felhasználásával és az egyszerű, áttekinthető szerkezetek alkal-
mazásával harmonikus arányú épületeket terveztek. elvetették a góti-
kus csúcsíves stílust, és az épületek függőleges tagoltsága helyett a víz-
szintes irányokat hangsúlyozták.
Az eszményi reneszánsz város épületeinek fő jellemzői:
• Harmonikus arányú, kevéssé tagolt, szimmetrikus épületek. A helyisé-
gek átriumos belső udvart vesznek körül. a legideálisabb épület a ku-
polával lefedett, tökéletesen szabályos, centrális tér.
• A horizontális tagoltság hangsúlyozása a szinteket elválasztó kiemel-
kedő párkányokkal, a ritmikusan ismétlődő ablaksorokkal, az oszlop-
sorokkal és az árkádokkal.
• A homlokzatokat az ókori építészetből átvett formák tagolják: a timpa-
non, a római oszloprend és a félköríves záródású nyílások.
• Az antik épületdíszítés formái: az akantuszlevél, a két vagy több színes
vakolatrétegből visszakarcolt sgrafitto, a mintásan rakott színes már-
ványburkolat.
Építészet
Az eszményi város
(15. század), urbino, Palazzo Ducale
(pálácco dukále). a 15. században az utcákat és a tere-
ket szabályozták, és az épületeket belekomponálták
az adott környezetbe
Leon Battista Alberti
(1404–1472):
A Santa Maria No-
vella-templom homlokzata
(1456–1458), firenze
A korai reneszánsz idején épült hosszhajós templomok a
bazilikális felépítést követték. A sík mennyezettel vagy dongabol-
tozattal fedett hajókat oszlopsorral választották el egymástól.
A gótikus stílusú Santa Maria Novella-templomnak Alberti egy
olyan márvány kulisszahomlokzatot tervezett, melynek az antik
hatásokat mutató reneszánsz stílusa eltér a mögötte lévő
épületétől. A templom alsó szintjének zöld-fehér márványborítása
1350 körül készült. Homlokzatának felső részét, az alsó szintet ke-
retező sarokpilléreket és a féloszlopokat már Alberti tervezte.
A bejárati kaput egy diadalívszerű keretezéssel hangsúlyozta.
A homlokzat középső, timpanonnal záródó része a főhajót, a
nagyméretű voluták pedig a mellékhajók félnyeregtetejét takar-
ják el. A homlokzat szélessége ugyanakkora, mint a magassága.
Filippo Brunelleschi:
Ospedale degli Innocenti
(oszpedále dejji innocsenti;
1421 körül), firenze
Az Ospedale degli Innocenti (lelencház, árvaház) az első reneszánsz épület, amelynek homlokzatán
az antik stílus jellegzetességei dominálnak. Alaprajza a kolostorok hagyományos elrendezését követi:
a négyzetes udvart a középkori kolostorok kerengőjéhez hasonló árkád veszi körül. A főhomlokzatot
a kilenc lépcsőfokos alapzaton álló, kilenc félköríves boltív hangsúlyozza. A pontos tervezői munka
harmonikus arányú épületet teremtett: pl. az oszlopok magassága megegyezik a két oszlop közötti
fesztávolsággal, az emeleten sorakozó, timpanonnal lezárt ablakok a boltívek tengelyében épültek.
Az egyszerű homlokzatot a boltívek szögleteiben elhelyezett kerek (tondo) majolika domborművek
színesítik. A kék alapon egy-egy pólyás gyermeket ábrázoló medalionok témája az épület rendelteté-
sére utal, és az adakozó kedvű járókelők gyelmét is felkelti.
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 6
8/2/13 12:41: